Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2009-01-12 06:34:10 31

Az előző egy témakörrel kapcsolatban egy válasz...tulajdonképpen a lelki iskolák fokozatosságáról szólt. Ilyet nyugaton nem alkalmaznak. Össze-visszaság van...és a visszahatás is ennek megfelelően van kimérve.

 

"..Azért ez így durván summás..."

 

Az eredeti vallást le lehet vonatkoztatni a megvalósítások tapasztalataiból. Minél jobban eltér az eredei tanítástól, annál inkább nem oda jut a tanítvány, ahova kellene. A kezdeti indító jelenség egyértelműen Isten, addig kell visszaásni. Aki azt mondja lehetetlen, már nem jó úton jár. Ezért fikció a "kitalás" után már minden....

 

"..Tisztán vallási szemszögből is már sokan felismerték hogy csak a kis méretű csoportokat lehet egészségesen továbbműködtetni, bizonyos létszám fölött egyszerű szociológiai okokból komoly problémák kezdik ki a működést.."

 

Erre a varnásrama-dharma rendszere adja meg a választ. Ahhoz viszont alap filozófiai képzés, vagyis benne élés is szükségeltetik, aki nem éli, nem is érti, így betartani sem tudja, vagy másképpen kifejezve, alkalmazni.

"...Harmadrészről ez a fejlődés törvénye. Nézd meg ahogy egy életforma fejlődik..."

 

A tudat és a lélek szoros kapcsolatban áll, szinte egy. De az anyagi test ettől elválasztandó. A fejlődés, amiről beszélsz, az az, hogy a karmikus befedettségből mennyit tudsz letakarítani, hogy ez az erdei tiszta és tökéletes tudat megnyilvánulhasson. Amilyen szintű a lét-tisztítás, olyan a tudat teljessége, vagy hiányos megnyilvánulása. Innen nézve, lelkileg fejlődsz, onnan nézve letakarítod azt a szennyezősést, amitől nem vagy teljesen tudatos. Ilyen szempontból láthatod nincs is fejlődés, csak takarítás. Piszkosból tisztát kell csinálni. Hogy az anyagi test hogyan változik, az már egy másik kérdés. Az a teremtés menetének ismerete, hogy az anyagi természet milyen feltételeket szab az emberi, vagy az állati, stb. testnek. Te azzal, hogy emberi testet kapsz, elfogadod az alap feltételeket, a karmáddal még meg is fűszerezed azt.

 

Egyenlőre ennyi jó?

Törölt nick Creative Commons License 2009-01-11 07:42:23 27

Szia! Látom Te is reggeli aktív vagy.:)

 

Én viszont már menőben vagyok, úgyhogy kiemelem ezt a részt, mert erre tudnék most pillanatnyilag "értelmeset" hozzászólni:)

 

"... Nem vagyunk egyformák és valójában csak igen kevesek alkalmasak az "istenséggel" való közvetlen kapcsolatra...."

 

 

Egyiptomban a Nílus folyása mentén alakították ki a spirituális iskolákat, annak megfelelően, hogy az alacsonyabb szintűek voltak közelebb a városokhoz, a magasabb szintűek meg távolabb. Minden szint külön-külön tanítási rendszert, tudáshalmazt kapott. Így meg volt oldva az is, hogy elszeparált közösséggek legyenek, volt amelyiknek volt kapcsolata materiális szemléletű városlakóval, volt akiknek már csak a másik papneveldével.....

 

 

Ha mai példát akarok venni, akkor a városhoz közeliek még morzéval értekeztek, a távolabbi szerzetesek mobillal, a teljesen magas szintű meg telepatikusan.....

 

Ezek a szintek manapság össze-vissza vannak keveredve. Gondold el annak a keresőnek a lelki állapotát, aki rájön, hogy a lelki mester akkor néz be a tudatába, a mindennapjaiba, amikor akar. Amikor fürdik, amikor alszik, amikor álmodik....és éljen ezzel a tudattal, mikor még nincs is felkészülve arra, hogy a mindenségben éljen....a mindenség "szeme láttára".....Vagy nem is akar úgy élni. Az még rosszabb.....

A hozzászólás:
boret Creative Commons License 2009-01-11 06:39:10 26
Helló skcm!

>"...Persze az időnek előrehaladtával egyre kevesebb köze van a dolognak a
>kezdeti indító jelenséghez és egyre inkább csak a szervezetről magáról
>szól..."
>Akkor az csak fikció volt...
Azért ez így durván summás. Csak gondolj bele józan ésszel. Minél nagyobb a hívők létszáma annál több adminisztratív jellegű probléma merül fel, aminek megoldására külön apparátust kell bevezetni. Időközben felmerül a közösségnek a külvilághoz való kapcsolódásának mikéntje is, azaz a kommunikáció/"közlekedés"/politika kérdése. Nem is beszélve a pénz szerepének fokozódásáról, és ennek minden vonzatáról. A sort nem folytatom.
Tisztán vallási szemszögből is már sokan felismerték hogy csak a kis méretű csoportokat lehet egészségesen továbbműködtetni, bizonyos létszám fölött egyszerű szociológiai okokból komoly problémák kezdik ki a működést.
Harmadrészről ez a fejlődés törvénye. Nézd meg ahogy egy életforma fejlődik. Először élettel teli, puha és rugalmas, aztán növekszik, majd egyre inkább megcsontosodik, stb.

>"..a hitben kulcsszerepet tölt be a pap.."
>Nem tölt be benne semmilyen szerepet. Nem a papban kell hinni, hanem az
>Istenben....jó esetben a pap is Benne hisz....így nekünk is hasonló úton
>kell(ene) járni...
Jól mondod: kellene. A gyakorlatban azonban hívő és hívő között adott esetben óriási különbség van. Nem vagyunk egyformák és valójában csak igen kevesek alkalmasak az "istenséggel" való közvetlen kapcsolatra.
Látom hogy te egy mai, látható állapotból indulsz ki, de ez csak a felszín felszíne. Nézz utána a papság történetének, kialakulásának és szerepének, és rá fogsz jönni, hogy ennek komoly létjogosultsága van mind történelmi, mind spirituális megközelítésben.
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2009-01-11 05:59:57 23

"..minden vallás egy kezdeti természetfeletti tapasztalatra vagy élményre vezethető vissza..."

 

Amennyiben Istenre céloz, akkor: talát, süllyed. Ha nem, akkor fikció....

 

"..Aztán ennek a találkozásnak folytán megjelenik a kialakított rítus, a rítust végző pap, majd a hívek csoportjának és hitének intézményesülésének folytán a vallás..."

 

Ezen út követésével lehet "újraélni" az eredeti eseményt....ha fikció volt, akkor azt, ha Isten, akkor Őt.

 

"...Persze az időnek előrehaladtával egyre kevesebb köze van a dolognak a kezdeti indító jelenséghez és egyre inkább csak a szervezetről magáról szól..."

 

Akkor az csak fikció volt...

 

"...A kérdésre válaszolva, a hitben kulcsszerepet tölt be a pap, hiszen ő a közvetítő, az akinek közvetlen kapcsolata van úgymond a természetfeletti valósággal..."

 

Jó esetben ez a természet feleti valóság Isten...rossz esetben Máyá...ami megintcsak fikcióhoz vezet...

 

"..a hitben kulcsszerepet tölt be a pap.."

 

Nem tölt be benne semmilyen szerepet. Nem a papban kell hinni, hanem az Istenben....jó esetben a pap is Benne hisz....így nekünk is hasonló úton kell(ene) járni....Az egyéni lélek hitében a Isten van jelen és önmaga. Kapcsolat, amiben egymásra vannak utalva. Az egyéni lélek imádata az Istenség felé, s ennek mértékéhez igazodva viszonyulása Istennek az egyéni lélek felé....

 

A pap legfeljebb jó generátor.......de rossz is lehet.....irigye válogatja...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!