PARADIGMAVÁLTÁS A TERMÉSZETUDOMÁNYBAN:
1) A kozmikus háttérsugárzást a két c-vel terjedö mezök A(e.m.) és A(grav.) okozzák, az Univerzum tér-idö szerkezetének Minkowski metrikája van. Ebben mozognak a négy stabil elemirészecskék e,p,P és E, a kétféle kvantált Maxwell-töltéssel
q(k) = {- q, + q, + q, - q},
g(k) = { - g m(e), + g m(e), + g m(P), - m(P)}, k = e,p,P,E.
Az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) az azonos nagyságú fajlagos gravitációs töltésböl származik
G(grav.) = g^2/4pi.
2) A testek tehetetlensége az elemi tömegekböl m(e) és m(P) ered. Csak a négy elemirészecskénél e,p,P,E azonos a súlyos és a nyugalmi tehetelen tömege. A testek tehetetlen tömege általánosan felírva
m(test;i) = N(P) m(P) + N(e) m(e) + N(p) m(e) + N(E) m(P) - E(kötés)/c^2
kihasználva azt, hogy a proton és elton tömege ill. az elektron és pozitron tömege azonos.
Ha kiindulunk abból, hogy a Földön található elektromosan semleges testek csak P,e,p-böl állnak, ezeknek a tehetetlen tömege
m(test;i) = N(m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2
és ez különbözik a testek súlyos tömegétöl
m(test;g) = N(m(P) - m(e)).
3) Az elemirészecskék között ezek a statikus erö egyenletek érvényesek
F(Coulomb) = + q(j) q(k)/4 pi r^2
F(grav.) = - g(j) g(k)/4 pi r^2 = {- vagy +} G(grav.) m(j) m(k)/r^2.
A newtoni vonzó gravitációs erö csak akkor lép fel, ha a g-töltések elöjele megegyezik, pl. a protonok között
F(grav.) = - G(grav.) m(P)^2/r^2.
Ha az elemirészecskék között az elektromos hatás vonó a gravitációs hatás taszító, ha meg az elektromos hatás taszitó a gravitációs hatás vonzó.
4) Az elemirészecskéknek sem a helyét, sem a sebességét nem lehet sohasem pontosan megállapítani. A részecskék és a mezök mozgásegyenletét a véges Minkowski-térben felállított Lagrange-függvényböl lehet levezeni, megfelelö isoperimetrikus mellék- és természetes határfeltételek figyelembe vételével. E szerint a Planck állandó h mint Lagrange multiplikátor lép fel és csak az elektronok mozgását szabályozza az atomhéjban. Az atommagért egy másik 387-tel kisebb Lagrange multiplikátor, a
h(0) = q^2/2c x sqrt(1/8) = h/387
felelös.
5) A természet megmaradási törvényei a kvantált töltések megmaradásából származik, meg pesze a c állandóságából. Az energia fizikai rendszerekben nem marad meg. A mezök nincsenek kvantálva, csak a töltések kvantáltak.
Megjegyzések:
I) Az 'elfogadott' kvantummechanika elsö és második kvantálása nem felelnek meg a természet törvényeinek.
II) A fizika elmulasztotta eddig (Szászon kívül) ellenörizni a kémai elemek ezreléknyi nagyságrendben eltérö nehézségi gyorsulását 1:100.000 pontossággal:
a(elem) = - a0 m(elem;g)/m(elem;i) = - a0 (1 + delta(elem)).
A delta(elem) az izotópok jól ismert tömeghiányából kiszámíthatók.
Szász Gyula 2005-ben megjelent könyve "Physics of Elementary Processes" összefolglalja a PARADIGMAVÀLTÁST és megalapította az Új Fizikát.
BUÉK
Iszugyi
| 
