Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Onogur Creative Commons License 2008-12-16 10:32:35 1041
Nagyjából, de nem teljesen.

A nyelvkialakulás folyamatának leírásában akkor lehet domináns a fa struktúra, ha a nyelvet beszélők nem vagy csak nagyon lassan vándorolnak, s kicsi a keveredés. Ez mindenképpen egy letelepült vagy nagyon lassú és nem eltérő irányú népmozgást igénylő életmódban alakulhat így ki. Erre egyik legjobb magyarázat a földművelés elterjedése lehet, mert ekkor mindenképpen 'röghözkötötté' válik az ember. Persze más okai is lehetnek a lassú és nem keveredő népmozgásnak.

Belső-ázsia népek országútjain, ahol ma jellemzően az altaji nyelveket beszélő népek élnek, nem is alakult ki egy tiszta nyelvcsalád, mert ma már nem altáji nyelvcsaládról csak nyelvekről beszélnek. Van rokonság köztük, de ez nem jellemezhetű úgy, mint pl. az IE.

Az ausztrál bennszülött lakosság nyelveinél a kontinens felét elfoglaló, -persze számszerűségében nem nagy- pama-nyungar nyelvek (nyelvjárás-láncolat) leírásánál nem lehet a nyelvtudományban megszokott osztályozási módszer alkalmazni, mert a szomszédos területek nyelvhasználói között minden irányban folyamatos változás van, nem lehet egy éles nyelvhatár meghúzni. De inkább tegyük múltidőbe, mert lassan ott is mindenki angolul kezd beszélni.

Másrészt az se felejtsük el, hogy a FU-k kialakulásának helyén is volt, lehetett valamiféle kezdetleges mezőgazdaság. A szvidéri kultúra helye mellett már i.e. 4. évezredben megjelent a mezőgazdaság kezdeti formája, s ez egészen a skandináv félszigetig felnyúlott. Így a germánok valamely ősei már művelhették a földet.
Előzmény:
Yogi Creative Commons License 2008-12-16 07:24:50 1039
Mivel a nyelvcsalád-elmélet módszereivel egy bizonyos határon túl lehetetlenség visszamenni időben, -ez a határ mindenhol a nagy valószínűséggel a mezőgazdaság elterjedése miatti letelepedés időpontja lehet
Ez mondjuk épp a finnugor esetében nincs így.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!