Keresés

Ebből a perspektívából, ill. ebből a megközelítésből van igazságod.

Néhány évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Polgári perrendtartás néhány pontját a kihirdetés napjával és felszólította a törvényalkotót, hogy ehelyett gondoskodjon alkotmányos megoldásról.

A Legfelsőbb Bíróság - ismétlem: a Legfelsőbb Bíróság - az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatát követően továbbra is alkalmazta azt a jogi normát, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített.

A Legfelsőbb Bíróság azzal érvelt erre, hogy mindaddig, amíg a törvényalkotó a megsemmisített jogi norma helyett nem alkot újat, addig ők (mint bíróság) jogszerűen alkalmazhatják a már megsemmisített jogi normát.

Amikor ezt meghallottam, azt hittem, leesek a székről.

Nahát, ezek szerint ők is ügyesen tudnak segget csinálni a szájukból.

Ez kb olyan, mintha azt mondanák, igaz ugyan, hogy a kivégzés alkotmányellenes, de amíg a BTK-át nem szabályozzák újra, addig nyugodtan lehet kivégezni.

Jó napot kívánok!

..."A jelenlegi Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértése miatt alkotmányellenes szabályok szerint tarthatják meg akár a 2010-es országgyűlési választást is, ezért annak eredménye, és ezzel az új Országgyűlés legitimitása kerülhet veszélybe a Political Capital szerint. A politikai elemző intézet egy 2005-ös alkotmánybírósági döntésre alapozza álláspontját"....

A magam részéről nem osztom a Political Capital álláspontját. A következők miatt:

Az Alkotmánybíróság valóban megállapította a 22/2005. (VI. 17.) AB határozatában (idézem):
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.
2. Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapítja: az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának - az országgyűlési képviselők Alkotmány 20. § (1) bekezdése alapján megtartandó választását követően - 2007. június 30-ig tegyen eleget.

Ezt a törvényi szabályozást valóban nem alkotta meg az Alkotmánybíróság. Tehát valóban ilyen - hangsúlyozom: ilyen - tekintetben valóban mulasztásban van a törvényhozás. Ugyanakkor azt is el kell mondanom - és ezért nincs szerintem igaza a Political Capitalnak - az Alkotmánybíróság ebben a határozatában azt is megfogalmazta:
3. Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 2. számú melléklete, valamint az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Tehát az Alkotmánybíróság nem - ismétlem: NEM - semmisítette meg, még a jövőre vonatkozóan sem azt a jogi szabályozást, sőt a megsemmisítésre irányuló indítványt kifejezetten elutasította, amely a jelenlegi választási körzeteket meghatározza, megállapítja. Álláspontom szerint akkor - és csak akkor - lenne igaza a Political Capitalnak, ha az Alkotmánybíróság - mégha a jövőre vonatkozóan is - megsemmisítette volna ezt a jogi szabályozást. De nemhogy nem tette meg, hanem még az erre irányuló kezdeményzést és szándékot is elutasította. Tehát ebből kifolyólag az Alkotmánybíróság ezt a szabályozást fenntartotta. Úgy is mondhatnám, hogy magát a hatályos jogi normát nem - ismétlem: NEM - tartotta alkotmányellenesnek.

Az Alkotmánybíróság álláspontja alapján a törvényalkotó mulasztásából önmagában nem következik, hogy a jelenleg hatályos jogszabály viszont alkotmányellenes lenne.