Én is anyukám ruháival kezdtem, elég fiatalon vonzottak a női cuccok.Ha nem volt otthon, időnként beöltöztem, de mindig féltem, hogy valamit nem oda teszek vissza, ahol volt, vagy összegyűröm, vagy ilyesmi.Ezért gyakran csak harisnyanadrágot vettem föl és úgy járkáltam a lakásban.Klassz érzés volt, de akkor még féltem volna elmondani neki.
Ahogy téged, engem is a harisnyák vonzanak a legjobban.Annyi idős lehettem, mint te, amikor megvettem az elsőt egy Spar áruházban.Kicsit paráztam, hogy egy ismerős meglát, de azért átválogattam a polcon lévő dobozokat, és kiválasztottam egy 20 denes fekete harisnyanadrágot, akkora méretet, amit anyu hordott, bár egy kicsit nagy volt rám.
Az első években anyutól is csentem el néhány harit. Időről időre föl is vettem őket, amíg egyszer lebuktam anyu előtt.15 éves voltam, azt hiszem.Láthatóan rosszul esett neki, hogy a kamasz fiát fehér harisnyanadrágban látja(volt rajtam egy póló is,combközépig ért, így nem látta az erekciómat és hogy semmi sincs a hari alatt).Szerencsére hamar belátta, hogy nem ítélhet el olyasmiért, amiről nem tehetek, és nem a világ vége az, ha valakinek ilyen hajlamai vannak.
Most már nem nyúlok az ő holmijaihoz,saját ruháim vannak;néhány szoknya,blúz, cipő és persze harisnyanadrágok.Általában csak akkor öltözök lánynak, ha egyedül vagyok itthon, de ha anyukám meglát, az sem baj, mert ő hála istennek, elfogad olyannak, amilyen vagyok. |