|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
scasc
2008-11-06 08:24:13
|
1036
|
Hát, az altáji kifejezéssel az a baj, hogy nem egyértelmű, ki így, ki úgy használja.
Van akinek altáji = türk nyelvek + mongol nyelvek + japán-koreai nyelvek.
Akkor a rokonság valóban nem tisztázott. (a japán-koreai nem biztos, hogy rokona a másiknak.
Van akinek altáji = türk nyelvek + mongol nyelvek.
(és nekik az a kérdés, hogy a japán-koreai nyelvek is altájiaik is, pont azért, mert tisztázatlan).
A mongol nyelvek rokonsága a törökkel széles körben elfogadott, de nem teljes mértékben tisztázott, miképpen. (nincs teljesen kidolgozva).
Én így tudom a tudomány álláspontját.
Ha a nyelvrokonságot az alapszókincs és a morfémák történeti összefüggésével definiáljuk, akkor a (szűkebb értelemben) altáji nyelvek nem genetikai rokonai az uráli nyelveknek. (Egyébként nem tudom, mennyire szolid az _uráli_ nyelvcsalád, azaz a szamojéd és a finnugor mennyire _tuti_ (nem közmegegyezés, "common understanding" szerint) genetikai rokonság, és nem areális hatásoknak köszönhető [de ennek utána lehet olvasni, tudom, hogy van könnyen hozzáférhető irodalma]). |
|
Előzmény:
 |
rumci
2008-11-06 00:33:51
|
1035
|
| Ha tudnám, megírnám, de fogalmam nincs. Se nyelvtörténész nem vagyok, se tudománytörténész, így sajnos kb. annyit látok az én kriclimből az ő kriclijükbe, hogy nagyjából tudom az aktuális álláspontot. Manapság mindenesetre nem szokás altaji nyelvcsaládról beszélni, csak altaji nyelvekről. Ahhoz, hogy urál-altaji nyelvrokonságról beszélhessünk, viszont szükséges feltétel az altaji nyelvcsalád léte. Manapság azt szokás mondani, hogy az uráli nyelvcsalád távolabbi (altaji, indoeurópai) lehetséges kapcsolatainak a kérdése a rendelkezésre álló módszertannal egyszerűen nem megválaszolható. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|