|
|
 |
edesviz
 2008-11-03 18:09:45
|
107
|
Szia kösz
az infót de ez a rendszer meglehetősen lukacsos. Ha van mélysége a védelemnek, akkor meg szita.
Édesviz |
|
|
|
M.Zoli
2008-11-03 16:13:26
|
104
|
Udv.
A Molotov vonallal kapcsolatban azzal ervel, hogy maszkirovka volt. Pl. azert, mert a nemetek szeme latara epitkeztek, nem pedig a hatartol valamelyest beljebb, tavol a a figyelo tekintetektol. Most kerdes, hogy ezt mire alapozza, illetve ha tenyleg egeszen kint a hataron mukodtek a szovjetek, akkor mi vezette oket erre. Azt meg tudjuk, hogy a maszkirovkahoz nagyon ertettek, es oriasi alcamunkakat voltak kepesek veghezvinni.
Mielott duhrohamot kapnal megint, mert ilyet irok neked, szolok, hogy ezek Rezun ervei, nem az enyemek. En nem foglalok allast ez ugyben, informacio hiany miatt is tobbek kozott. Meg aztan szivesen hallanek nehany dologrol ami ezt a felvetest cafolja.
Udv. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Zicherman Istvan
2008-11-03 15:26:46
|
103
|
Molotov-vonal.
1940-1941-ben kezdték el intenzív építését az új országhatár vonalán, sok helyen a háború kezdetéig már nem tudták befejezni az építést. Részben a régi erődrendszerekre támaszkodott (p.l. Breszti erőd, Tallin, Lvov (Lemberg), stb. stb. stb.)
13 erődített körzetből állt.
(Körzet neve; lefedett front; erődrendszer mélysége; erődített csomópontok; fegyverbunkerek mennyisége)
Telsajszkij EK/ 75 km/ 5-16km/ 8/ 366;
Saulaji EK/ 90km/ 5-16km/ 6/ 403;
Kaunaszi EK/ 106km/ 5-16km/ 10/ 599;
Alitusszki EK/ 57km/ 5-16km/ 5/ 273;
Grodnenszki EK/ 80km/ 5-16km/ 9/ 606;
Oszovecki EK/ 60 km/ 5-6km/ 8/ 594;
Zambrovszki EK/ 70km/ 5-6km/ 10/ 550;
Breszti EK/ 120km/ 5-6km/ 10/ 380;
Koveli (Ljubompolszki) EK/ 80km/ 5-6km/ 9/ 138;
Vlagyimir-Volinszki EK/ 60km/ 5-6km/ 7/ 141;
Sztrumilovszki EK/ 45km/ 5-6km/ 5/ 180;
Rava-Russzki EK/ 90km/ 5-6km/ 13/ 306;
Przemisli EK/ 120km/ 4-5km/ 7/ 186.
Mára Molotov-vonal intenzív építése is ellent mond Rezun elméletén. (Sok más egyébbel együtt pedig eleve cáfolja mondókáját.) |
|
Előzmény:
|
|
Zicherman Istvan
2008-11-03 15:14:16
|
102
|
Sztálin-vonal vázlata.
Kettős célt övetett:
1. Biztosítani a statikus védelmet;
2. Biztosítani a csapatok manőverezését ellentámadásokhoz.
Ezért erődövek (erődített körzetek) csoportjaiból állt, melyek között a hézagokat háború esetén kitöltötték volna a csapatok, így az átjárhatatlan erődített körzetek között lévő hézagokon át a hadsereg ellentámadásokba mehetett át, illetve hadműveleteket lehetett volna vezetni. (Ebben ülönbözött p.l. a Maginot-vonaltól, a Siegfrid-vonaltól, és sok hasonló mástól.
Az első 13 erődített körzetet 1928-ban kezdték el építeni (Karéliai, Kingiszepi, Pszkovi, Polocki, Minszki, Moziri, Korosztyeni, Kijevi, Novograd-Volinszki, Leticsevi, Mogiljov-Podolszki, Ribnicki és Tiraszpolszki védelmi erődített körzetek.
1938-ban elkezdték még nyolc erődített körzet építését (Osztrovszki,Szebezsszki, Szlucki, Sepetovszki, Izjaszlavszki, Sztaro-Konsztantyinovszki, Osztropolszki és Kamenec-Podolszki körzetek).
1939-ben a vonalat, illetve az épülő körzeteket konzerválták, mivel az országhatár eltolódott nyugati irányban.
Az 1941-es német adatok szerint (kivéve a Karéliai védelmi körzetet, azt nem vették be), csak fegyveres betonbunkerekből a Sztálin-vonal védelmi öeiben volt:
142 betonkazamata a tábori tüzérség számára (ebből több két, illetve három és négy ágyús bunker; egy részük géppuskaállásokkal is rendelkeztek);
248 páncéltörő ágyú számára kiépített bunker (több két ágyús bunker; egy részük géppuskaállással is rendelkezett);
2572 géppuskás bunker és kazamata (ebből több kettő, három, négy vagy hat géppuskás bunker).
A számba nincsenek benne a harckocsik és tábori tüzérség számára kiépített nyílt és fedett lőállások (kaponirok), az óvóhelyek, földalatti támaszpontok, megfigyelőpontok, tűzvezető pontok, raktárak, parancsnoki harcálláspontok, kommunikációs központok, partvédelmi erődök ütegei.
 |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
