|
|
 |
ambasa
 2008-11-03 20:30:13
|
109
|
Szia!
akkor ellenpélda István által felsoroltak mellé.
Siegfried vonal
Német erődrendszer amely nyugaton épült részben 1940 elött. és mégis támadtak májusban.
TG
|
|
|
Zicherman Istvan
 2008-11-03 14:03:39
|
100
|
Ha az oroszok nem a határaikon túlra készülnek, akkor ők is építettek volna.
..................
Ha vennéd a fáradságot és utánnanéznél, akkor igen gyorsan rájönnél arra, hogy a szovjetek is építették az erődrendszereket, és igen intenzíven (Sztálin-vonal, Molotov-vonal, Távol-Keleti (u.n. Usszuri-Amúri védelmi öv) erődvonal.)
Ugyan annyira készültek a ,,határaikon túlra", mint bárki más. |
|
A hozzászólás:
 |
|
edesviz
2008-11-03 13:25:29
|
99
|
Szia, sajnos off topic,
de elgondolandó, hogy Európában minden állam, amelyik tehette, erődrendszereket építet. A KisAntant, Franciaország, Belgium, Finnország, Svájc. Jobbára a státusqou-t akarták megőrizni. Még a haború folyamán is épitettek, Atlanti fal, Árpádvonal...
Ha az oroszok nem a határaikon túlra készülnek, akkor ők is építettek volna.
Édesviz |
|
Előzmény:
|
|
ambasa
2008-11-02 12:47:28
|
97
|
Szia!
Rezun szándékosan keveri azt, amit az angolszászok stratégiának és taktikának, míg a szovjetek harcászati, hadműveleti és hadászati szintekre bontanak. Szándékosan keveri, a stratégiai szándékot, annak taktikai megoldásaival.
1941-ben egy kicsit hasonló helyzet van a katonai gondolkodásban, mint az 1870-71. porosz-francia háború után, amikor is azt vonták le a katonai elméletekkel foglalkozók, hogy a támadó fölényben van a védővel szemben. Ennek egyenes következménye lett az első világháború patt helyzete, ahol is a főként támadásra kiképzett csapatok és tisztek sokáig nem tudtak mit kezdeni az időközben tűzerő tekintetében megerősödött és ez által fölénybe kerülő védőkkel (géppuska)
1941-ben mindenki azt láthatta, a német-lengyel háború és a franciaországi hadjárat, halhin-gol után, hogy a gépesített és jól manőverező fölényben van a statikus védővel szemben, mert a támadó választja ki, hogy hol és mikor koncentrálja az erejét és képes a védő érzékeny és kevéssé védet elemeire csapást mérni, amikor csak akar. Ráadásul ez összevágott a szovjeteknek a 30-as években kidolgozott mély hadművelet elméletével is.
Ehhez képest a Mannerheim vonal csak egy ellenpélda volt, amit ráadásul az időjárás és a terep körülmények is befolyásoltak.
Nem emlékszem, hogy olyat írtam, hogy a szovjetek azt gondolták volna, hogy védekezni fölösleges (ha mégis, akkor rosszul fogalmaztam. Elnézést!). A szovjet katonai gondolkodás nem zárja ki a védekezést, csak azt mondja róla: A védelem célja, felkészülés a támadásra. Vagyis a védelem mindig egy átmeneti állapot, mert a cél, nem az ellenség felmorzsolása, hanem megsemmisítése, és csak támadással lehetséges.
TG |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
