|
|
 |
ambasa
 2008-11-01 07:59:12
|
88
|
Tegnap egy kicsit tovább olvastam és szerinte a 1941 június 21-én fegyverben álló most már csak 5.000.000 szovjet katonához a háború kirobbanása utáni héten további 5.300.000 katonát mozgósítottak. Azért ez így már egy kicsit soknak tűnik nekem, de nem néztem utána. Tényleg jó lenne Laci a statisztikáival.
TG |
|
A hozzászólás:
 |
M.Zoli
 2008-10-31 23:46:58
|
84
|
Udv.
Na ezert irtam, hogy erdemes utannajarni. A csehek ebben egyebbkent segitenek, mert a fuggelekben pont ezt a szazad uteg aranyt boncolgattak. Asszem nekiallok elolvaqsni megegyszer az egeszet. Ha gondolod, es van idod, lassan atvehetjuk az egeszet fejezetenkent. Amugy amit most olvasok toled, az reszben meglep, mert nem emlekszem tob olyan dologra amit irsz. Vagy csak nem emlekszem, vagy pedig ennyiben kulonbozik a cseh es magyar forditas. Az Ivanovrol, es a kipufogogazzal toltott tartalyokrol lenne szo. Amugy az 5.5 millio fegyverben tartott katona 41 nyaran realis. Talan egy icipicivel tobb, es lehet, hogy az NKVD alakulatok nelkul. De ez nem a nyugati frontra vonatkozik csak , hanem alles zusammen. Kelet, helyorsegek, lehet, hogy az iskolak allomanya is. Viszont lehet, hogy az NKVD nincs benn. Ha Nemedi Laci, vagy Pista erre jarna, jo lenne ha ezt megvalaszolnak, mert vagy egyik, vagy masik mar irt errol egy korabbi vita kapcsan.
Udv. |
|
Előzmény:
|
|
ambasa
2008-10-31 16:07:38
|
81
|
Szia Zoli!
forrásjegyzék a magyar kiadásban is van. Én azt hiányolom, hogy a jégtörőben volt egy halvány ígérete, hogy majd az M-napban lesznek levéltári hivatkozások. Na abból volt idáig egy darab. (szerintem az is áttételes, mivel sokat hivatkozik egy szovjet hadtörténeti folyóiratra és annak az irodalomjegyzékéből szerezte)
Most tartrok a mozgósítás kérdésénél és ott, hogy a Vörös Hadsereg és Flotta 1941 júniusában 5.500.000 főt tartott fegyverben. Na itt kíváncsi lennék a valós adatra, mert ha még ha nem is igaz azt könnyen el tudom képzelni 2-4 milliós számot is akár.
Egyébként pont az Ivanov, az amit nagyon ügyesen manipulál. Ír egy fejezetet, ahol megemlíti egyszer Szuhoj nevét (másokkal együtt) ugyanakkor többet beszél a B5N vélt és valós tulajdonságairól. Majd ír pár fejezetet egészen más témáról és újra előveszi az Ivanov témát. Vajon miért van szükség erre a közben lévő fejezetekre, ha nem azért, hogy közben felejtsünk arról, hogy mit is írt ott. Ott arról van szó, hogy jó lenne egy olyan gép, amiből akár 100.000-150.000 db-ot lehetne gyártani, ellenben a későbbi fejezetben már arró beszél, hogy határozat van arról, hogy ennyit kell gyártani, miközben az első fejezetben erre nem találtam utalást. Az is érdekes, amikor arról ír, hogy ez egy egyszerű könnyen gyártható repülőgép, ugyanakkor megemlíti, hogy páncélozva van és a tüzelőanyag tartályokba kipufogó gázt vezetnek a találatból adódó robbanás/tűz elkerülése végett, ami más repülőgépeken nincs. Nekem valahogy nem tűnik ilyen különleges rendszerekkel ellátva olyan egyszerüen gyártható gépnek.
Ugyan ezzel kapcsolatban veti fel a pilótaképzést. Az mondjuk megmosolyogtató, hogy szerinte a szovjet fiatalokat kényszeríti a komszomol, hogy pilóta legyen. Kíváncsi lennék hány fiút kellene kényszeríteni arra, hogy ha az állam fizeti akkor repüljön. Na de mindegy. Igazából ebben a fejezetben az az érdekes, ahogy a kedvelt módszerét alkalmazza, mindent matematikai úton vezet le, kiválaszt egyes esetekben feltételez egy számára megfelelő adatot amit onnantól tényként kezel és azzal számolva és átlagnak tekintve mint szorzószám használja. Következetesen nem veszi figyelembe a 30-as évek elején és a 20-as években gyártott harceszközök katasztrofális hadrafoghatóságát. Egyszerűen minden számot úgy tekint, mintha az működőképest eszközt takarna.
Ugyan ezt az egyszerűsített matematikai levezetést használja a szovjet harckocsi hadosztályok és azok felszerelésével kapcsolatban. Megnevezi a kell állapotot, megnevezi a hadosztályok számát, majd az egészet összeszorozza (nem nézi meg a tényleges feltöltöttségi értékeket és a hadrafoghatósági mutatókat. Viszont amikor német páncéloshadosztályokról ír ott hogy-hogynem közli azokat, vagyis ezek a fogalmak nem ismeretlenek számára, csak szelektíven alkalmazza.
Tetszik az a logikai levezetése, hogy mindent 1939 augusztus 19-ére vezet vissza, amivel bizonyítja, hogy a szovjetek már a szeptember 1-i német-lengyel háború előtt megtették volna a háborús előkészületeiket (ami igaz is) csak azt felejti el, hogy 1935 után Európa többi államában is fokozták a fegyverkezést és nem csak a Szovjetunióban (igaz nem olyan mértékben, de azért érdemes megnézni, hogy pl. a britek hány és milyen tervpályázatokat adtak ki repülőgép építésre és tervezésre vonatkozóan, vagy a franciák hogy próbáltak akárhonnan hirtelen repülőgépeket vásárolni).
Mondjuk a tüzérezredek nagy számának taglalásakor, azért kíváncsi lennék, hogy valóban minden szovjet lövészhadosztály áttért-e a 2 tüzérezredes hadrendre (erről azért vannak kétségeim, de utána kellene nézni). Az is érdekea, hogy kijelent, hátha valaki nem számol utána, hogy egy hadtestben 9 lövészezred és 8 tüzérezred van majd hozzáteszi, hogy a tüzérütegek száma másfélszeresen múlják felül a lövészszázadok számát. Na hogy is van ez számoljunk egy kicsit 1 lövészezred 3-as szervezés szerint 9 század (esetleg akkor már talán megjelenik a géppisztolyos század is) vagyis 9x9=81. A 8 tüzérezred szintén 3-as szervezés szerint 8x3 =24 osztály 24x3=72 üteg. Ez csak a tábori tüzérségre vonatkozik az egyéb tüzérséggel természetesen lehetséges a száma de akkor illene a géppuskás és egyéb harcoló századokat meg feltüntetni a lövészeknél. Mondjuk amit egyébként ő is elismer, hogy a szovjet tüzérség nem a manőverezéséről és mozgékonyságáról híres, akkor miért kell tekinteni ezt a lövészhadtest támadónak, amikor pont egy nagyméretű statikus tűzerővel rendelkezik és nem a mozgékonyságáról híres.
TG |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
