Keresés

Részletes keresés

tnsnames.ora Creative Commons License 2008-10-10 18:52:36 236
>amit még nem akartam megírni: úgy látom Te kihozod a nőből a NŐt
Ez a legszebb, amit mondhatnak egy férfinek (az én felfogásomban). Ezért tényleg érdemes küzdeni... :o)
/Pedig azt hiszem volt olyan elszólásom az eddigi röpke dialógusban, ami legalábbis ezt a 'tételt' nehezítette (ha előveszem jobbikfajta empátiás készségemet)/
Foeniculum V Creative Commons License 2008-10-10 17:48:46 233
Különben szerintem a nők megijednek a túl érzékeny férfiaktól (vagy nem veszik komolyan őket).
A hozzászólás:
Foeniculum V Creative Commons License 2008-10-10 17:25:19 232
(Ma nagyon szép a lelkem.)
(amit még nem akartam megírni: úgy látom Te kihozod a nőből a NŐt.)


>>>Amit írsz a nőkről, az csak egy csoportjuk áll, szerintem. A harcos, feminista, öntudatos, független nő aki, ha kell elveszi/megszerzi a magának szükséges spermát (az egyetlent amit nem tud saját körein belül megoldani), biztos nem így gondolja. Persze most túloztam egy kicsit, de talán érthető mire akartam kilyukadni.

Szerintem belül ők is nagyon sebezhetők (lehet, hogy jobban, mint a másik típus).
Néztem régebben a Szex és New York c. sorozatot. Hidd el minden nő férjhez akar menni. Csak páncélt növesztenek kifelé; talán a küzdelem abban a világban, ami még ma is a férfiaké(?!).
Sajnos én ált. magamból tudok csak kiindulni, így valójában nem tudom átérezni az ő problémájukat.
Előzmény:
tnsnames.ora Creative Commons License 2008-10-10 16:15:18 231
Egyrészt - szerintem - minden betűd vállalható (sőt), másrészt ez a fórumszoba, azért eléggé meglehetősen szeparált hely a többi fórumtól, harmadrészt inkább nincs jelentősége, vagy, ha van is, akkor éppen ellenkező előjellel, avval hogy megmaradnak a hozzászólások.
Nem mondom néha nekem is hiányzik, hogy nem javíthatok, főleg, ha egy fejben lévő gondolat lemarad egy aktuális hozzászólásból, de mindez alapvetően ez nem baj. Viszont érdekes játék lehet egy-két évvel később visszaolvasni egy-egy korábbi beszélgetést. Nem mondom, hogy feltétlen felemelő régi magunkkal szembenézni, de mindenképpen tanulságos (tapasztalat alapján).

Nagyon tetszettek a soraid. Ami eszembejut:

Szerintem a fiúk is úgy 'épülnek fel', hogy egyik részük változatlan/kész/beégetett, egy másik részük változik. Ahogy magamat értékelem én is változtam már rossz és jó irányba egyaránt. Rajtam is faragtak a hölgyek, rendesen.
Ilyen értelemben egymást építik a felek, és ez történhet mindkét irányba. Egy hölgy is adhat jó irányt egy fickónak (építheti őt jól fel), ha azt és úgy adja meg neki ami szükséges hozzá. És a legjobban induló kapcsolat is tönkre tud menni a legkülönfélébb módokon.

A párkapcsolat elmélete - így most belegondolva - olyan mint egy chaconne, a gyakorlata meg olyan, mintha közel száz cd-nyi Liszt zongoraéletművet összegyúrnánk Bartókéval. Kvázi emberfeletti adottságok és szerencsejátékméretűnyi szerencse kell hozzá.

De mindközül a legnehezebb fordulópont az egészben a legelső fordulópont. A tökéletes nőt valóban nem vehetem készen, de az én felfogásomban a "tökéletesség" csírája benne kell legyen (amit én annak gondolok) és azt meg kell lássam. Régen azt gondoltam ez triviális követelmény, ma már közel sem vagyok ebben biztos.

Azért nem elég csak megértéssel küzdeni egy életen át, Florestan sem csak ennyit tesz: előbb-utóbb eljön az igazság az alkotás pillanata is, amikor kiderül a hozzávezető megértési útat jól járta-e be az ember.

Amit írsz a nőkről, az csak egy csoportjuk áll, szerintem. A harcos, feminista, öntudatos, független nő aki, ha kell elveszi/megszerzi a magának szükséges spermát (az egyetlent amit nem tud saját körein belül megoldani), biztos nem így gondolja. Persze most túloztam egy kicsit, de talán érthető mire akartam kilyukadni.

Nem tudom mennyire értékelik magukat alul a férfiak, biztos van ilyen megfigyelhető tendencia is. Talán a nők körében is. Egyáltalán nem triviális saját értékünkön értékelni saját magunkat, akár nemtől függetlenül is.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!