Keresés

Részletes keresés

Nagylexikon Creative Commons License 2008-10-09 17:15:49 271
Borítékolom a választ: vedd meg a könyvét és olvasd el.
A hozzászólás:
Willie Creative Commons License 2008-10-09 16:30:07 269
m(test;g) = N (m(P) - m(e)

No most en elakadtam ennel az egyenletnel. Ennek miert kene igy lenni? mit jelent az N es mit az m. Nem egyertelmu ugyanis, hogy az m az egy proton/elektron tomege vagy a testben megtalalhato osszes proton/elektron tomege ennek megfeleloen nem lehet ertelmezni az N-et sem. Es meg mindig nem ertem, hogy ez mibol jon ki...
Előzmény:
iszugyi Creative Commons License 2008-10-09 16:02:28 266

Rudi: "A könyvet nem valószínű, hogy a kezembe venném.." Csak akkor hogyan állítod azt, hogy Szász úrnak alapvetöen hibás a stratégiája. ( = elöitélet)

 

Jó hagyjuk az elméletezés!

 

Csak még ennyit:

 

A fizikának fogalma sincs hogyan kell kiszámítani a súlyos tömeget, de Szász tudja

 

m(test;g) = N (m(P) - m(e).

 

A nyugvó tehetelen tömegre sinvcs a fizikának egy kifejezése ezt is tudja Szász

 

m(test;i) = N (m(P) + m(e) ) 2 M m(e) - E(kötés)/c^2

 

vagy ha ezt ki akarod fejezni a súlyos tömeggel akkor

 

m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))

 

Mivel ismerjük az izotópok tehetelen tömegét a delta(test) is ismerjük, persze ismert izotópösszetételnél.

 

A testek súlyos és tehetelen tömegét olyan pontosan ismerjük mint az m(P)-t és az m(e)-t. Csak a stabil elemirészecskéknél tételezhetjük fel, hogy a súlyos tömeg azonos a tehetelen tömeggel. Igen is összekötöm az ejtökíserletet a kétféle tömeg arányával

 

a(test) - a0 (1 + delta(test)).

 

A klasszikus fizika nem marad változatlan.

 

Se a specrel, se az áltrel nem kell a kutyának sem. A kvantummechankát meg egész más lábra állítja.

 

Különben nem egy darab kísérlet alapján állítottam, hogy a fizika érvénytelen.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!