Keresés

Részletes keresés

Lebenstod Creative Commons License 2008-10-09 19:16:10 100
Ez érdekes. Ki az az FSP?
És ki az a "Szily újságíró"?
Nagulnov Creative Commons License 2008-10-09 18:08:51 94

Szilytől egy kicsivel több is elvárható lett volna. Lehet persze, hogy le vagyunk maradva egy brosúrával, de ő eddig nem ilyen volt. Vagy ha mégis, akkor ügyesen titkolta. És most mutatta csak ki a foga fehérjét.
Vagy most jött el az idő, amikor végre kértek tőle valamit. Mert idáig csak fenyegették: Pelikán-Szily elvtárs, egyszer majd kérünk magától valamit!
Tessék már kérni, Virág elvtárs!
Szily újságírót nem ilyennek ismertük.Valójában semmilyennek sem ismertük. Legalábbis személyesen nem, de olvastuk néhány dolgozatát. Nem túl sokat, mert annyira soha nem volt fontos, hogy sokat olvassunk tőle.És ennek alapján állíthatjuk, hogy egy, a körülményekhez képest közepesen jó tollú sajtómunkás veszett el benne.

 

Kilökjük a bal/lib fészekből? Ne lökjük? Még ne? Dehát kimutatta a foga fehérjét. Még ne lökjük - hátha sok bal/lib egyetért vele. Egyelőre mondjuk azt hogy csak véletlenül botlottunk bele néha néhány cikkébe - de azok meg elég szarok voltak/közepesek - addig ez jó lesz. Leszarozni a tehetségét és akkor talán nem veszik észre hogy durvára dühösek vagyunk... Csak megint a csak - vajon hányan értenek egyet vele a bal/lib fészekből?

 

Egyébként jó cikk:) - a Szeretem Orbánt topicból bármelyik Bolgár nagyi megírja egy perc alatt így és ebben a minőségben/és ilyen idióta dühhel.

 

Ki az az  FSP?

 

 

 

Wic Creative Commons License 2008-10-09 17:45:14 93
bion, Szily cikke fújdegenya és fideszfasiszta, FSP viszont européer módon hozza fel a legsötétebb ballibb suttogópropaganda fordulatokat.
ex_lx Creative Commons License 2008-10-09 15:48:06 90
"Ilyen alapon azt is megírhatná bárki, hogy a Vezénylő Tábornokot minden elveszített választás után komoly pszichiátriai kezeléseknek vetették alá, s legutóbb is csak saját felelősségére engedték haza."


Eztet most jól megmondta Szilynek! Ha ebből nem ért, akkor semmiből.

(Tamerlán kartács! Létezik ilyenfajta orbánozás a kiskátéban?)
Álomvédelmi twist Creative Commons License 2008-10-09 15:17:08 87

Azért én kommentálnám: FSG egy sunyi kis gyengus, demagóg figura, írása kb. az mszp.hu névtelensége burkoló "véleményével" van egy szinten.

Ráadásul Szily nevén gúnyolodni, ellentétben azzal, hogy egy praxison gúnyolódott, kb. az érv nélküli jobbosok szintje, de már ők is leszoktak róla, mert olyan unalmas.-(((

neménvagyok Creative Commons License 2008-10-09 13:08:26 86

az a baj a libbantakkal, hogy elfelejtik, hogy politikusról nem szabad semmi jót és emberit feltételezni, legyen az jobbos vagy balos

soha, semmikor, kivétel nincs és ha van, akkor is hazudik :)

tehát fletó élből nem őszinte, így mindent megérdemel, amit verbálisan kaphat...

 

A hozzászólás:
kenyerestalpas Creative Commons License 2008-10-09 12:54:27 85
Minden kommentár nélkül idemásolom nektek FSP cikkét a Klubhálóról.

A miniszterelnök sír, az újságíró hülye

A férfiember ne sírjon. Nyilvánosság előtt különösen ne. Mert a férfiember nem arra van kitalálva. Hanem arra, hogy erőt mutasson, határozottságot, macsó legyen a talpán. Ha vannak is neki, rejtse el a könnyeit, legalábbis mások előtt.
„Ott fogsz te sírni, ahol senki se lát“. Ott lehet, ott tessék sírni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mégis sírt a tévében. Na jó, nem sírt, csak kicsit szipogott. De legalábbis meg volt rendülve, amikor bejelentette, hogy a kormány nevében együttérez a vonatbalesetben elhunytak családtagjaival.
Lehet, hogy csak úgy tett, mint aki a könnyeivel küszködik.
Nem tudjuk, nem ismerjük személyesen Gyurcsány Ferencet. Nem szoktunk vele egy társaságban örülni, sem pedig szomorkodni.
Van egy sejtésem, miszerint Szily László, az Index újságírója sem ismeri személyesen a Magyar Köztársaság miniszterelnökét. Mégis, valamiért úgy gondolta, hogy a tévében látott meghatottság nem volt igazi. Hogy a miniszterelnök csak megjátszotta a szomorú embert.
És ha Szily László ezt gondolta, akkor ezt azon nyomban meg is írta az Indexben.
Nem nagyon szépen írta meg Szily újságíró, amit gondolt, már a címe is kissé különösre sikeredett. De hát istenem, nem vagyunk egyformák: van aki képes a tagolt beszédre, más meg még mindig a kőbaltánál tart.
Mondhatta volna szebben kis lovag, citálhatnánk Szily újságírónak, ha értené, honnan az idézet. Az Index bátor cikkírója egyébiránt a következő címet adta dolgozatának: Ágybavizelő Ferenc miniszterelnök lett a nemzet új színésze.
Szép, veretes cím, ami alatta olvasható, az sem piskóta.
Az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy ennek a cikknek, ami a magyar újságírás legsötétebb és legmocskosabb korszakát idézi fel a jóérzésű olvasóban, nincs semmi előzménye. Legalábbis Szily újságírónál nincs.Váratlanul jött ez nála, mint – stílszerűen - az ágybaszarás: ő nem ilyeneket szokott írni.
Ha bayerzsolt írja ezt a cikket, vagy valaki más, szintén Széles Gábor lapjához tartozó illető, akkor az olvasó csak legyint: ja, így már értem, ezek ezt tudják.
Szilytől egy kicsivel több is elvárható lett volna. Lehet persze, hogy le vagyunk maradva egy brosúrával, de ő eddig nem ilyen volt. Vagy ha mégis, akkor ügyesen titkolta. És most mutatta csak ki a foga fehérjét.
Vagy most jött el az idő, amikor végre kértek tőle valamit. Mert idáig csak fenyegették: Pelikán-Szily elvtárs, egyszer majd kérünk magától valamit!
Tessék már kérni, Virág elvtárs!
Szily újságírót nem ilyennek ismertük.Valójában semmilyennek sem ismertük. Legalábbis személyesen nem, de olvastuk néhány dolgozatát. Nem túl sokat, mert annyira soha nem volt fontos, hogy sokat olvassunk tőle.És ennek alapján állíthatjuk, hogy egy, a körülményekhez képest közepesen jó tollú sajtómunkás veszett el benne.
Nem tudni persze, hogyan történhetett, és mikor veszíthette el Szily újságíró a kontrollt. De elveszítette, és a jelek szerint azóta sem találja. Az ominózus cikk megjelenése után ugyanis megszólaltatták a Kontra című műsorban, ahol azzal magyarázta a megmagyarázhatatlant, hogy sokaknak ez volt a véleménye, ezért ő fogta magát, és megírta.
Ha valaki látott már közelről alkotói folyamatot, és bele tudja magát képzelni abba, hogyan készül egy újságcikk, az tudja, hogy nem így. Nem az van, hogy az ember meghallgatja a mások véleményét, aztán megírja, mint a sajátját.
Volt már ilyen, valamikor az ötvenes években, amikor az üzemi lapok levelezői adtak témát az akkori sajtómunkásoknak. Akik aztán kapva kaptak a témán, és rögvest megírták, hogy a gaz imperialisták támadásra készülnek a szocialista vívmányaink ellen. Aminek első jele, hogy hiába közeleg a tél, sehol sem lehet NDK brikettet kapni.
Szép idők voltak, jó, hogy elmúltak.
Vagy mégsem.
Ilyen alapon azt is megírhatná bárki, hogy a Vezénylő Tábornokot minden elveszített választás után komoly pszichiátriai kezeléseknek vetették alá, s legutóbb is csak saját felelősségére engedték haza.
Ha Szily újságíró ilyet hall, rohanvást azt is megírja?
Vagy arról beszél két ember az utcán, hogy Kossuth Lajos Reinkarnációja veri az asszonyt. Nem mindig persze, csak akkor, amikor olyanja van.
Vagy... de ezt már le sem írom, hátha Szily újságírót ez is megihleti.
Nem kell mindig minden hülyeséget megírni.
Szily egyébként angolul azt jelenti: hülye. Lehet, hogy ezt sem kellett volna megírni, de úgyis sokan beszélnek mifelénk angolul, fölösleges lett volna elhallgatni.
Nem is akartam.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!