|
|
|
|
 |
Willie
 2008-10-09 14:21:22
|
261
|
"Nem 'számos' hatás, hanem csak az elektromágnesesség
m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)"
Hmmm... es a forgo vonatkoztatasi rendszerekben fellepo erok merre vannak? |
|
|
Robi000001
 2008-10-09 07:53:32
|
248
|
Így már korrekt. Viszont ebből az is kiderül, hogy a videóban nem a látványos elmozdulás számít, hanem az, amit szabad szemmel alig lehet követni, vagyis a pici kis sebességváltozás.
Amúgy hány kísérlet lett végrehajtva? (Ugye egy kísérlet nem kísérlet, még akkor sem, ha 118 képkockánk van róla :)
|
|
|
|
iszugyi
2008-10-09 06:07:58
|
241
|
A szabadesés egyetemessége azt állítja, hogy minden próbtestre az a(próbatest)-nek nullának kell lennie, mert az alumíniumból álló próbatest gyorsulása vákuumban ugyanakkora mint a próbatesteké.
Ez nem jött be, a Pb, C és Li kisebb gyorsulással esett mint Al.
Ez az experimentum crucis falszifikálta az UFF-et, a fizikusok meg a fejükön állnak.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
iszugyi
2008-10-09 05:56:07
|
240
|
Robi000001: "Elég látványos a videó, és még el is lehet gondolkodni rajta, de csak ez alapján elég nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Számos egyéb hatás is befolyásolhatta az eredményt, nem csak a gravitáció."
Nem 'számos' hatás, hanem csak az elektromágnesesség
m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)
A messzemenö következtetés onnan jön, hogy 118 kép áll rendelkezésre a próbatestek mozgása meghatározására a 4.7 sec alatt, a próbtesteket kb. 1 mm pontossággal le lehet olvasni a képekröl és röviddel az ejtökapszula kioldása utáni idötöl kezdve egész addig, amíg a sebességek növekednek, ezt az egyenletet
x(t) = v0(próbatest) t + a(próbatest)/2 t^2
a két paraméterrel v0(próbatest) és a(próbatest) fittelni lehet, a próbatestek eltérö gyorsulásai meghatározására (10^-5 a pontosság).
Ilyen ejtökísérlete nem végzett el eddig a fizika!
|
|
Előzmény:
|
|
Robi000001
2008-10-08 23:59:23
|
238
|
Elég látványos a videó, és még el is lehet gondolkodni rajta, de csak ez alapján elég nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Számos egyéb hatás is befolyásolhatta az eredményt, nem csak a gravitáció.
Nekem pl. az gyanús, hogy a jobb oldali ólomkorong olyan szép egyenletesen halad, egyáltalán nem gyorsul a többihez képest (ha a gravitációs erő lenne eltérő, akkor másképp gyorsulna). Szóval szerintem lehet csak az induláskori rezgés indította útjukra a korongokat, legalábbis én erre tippelnék.
El lehet érni valahol a mérések valami komolyabb leírását? Pl. hányszor lett végrehajtva a mérés, milyen átlagok/szórások voltak...
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
