|
|
|
|
 |
iszugyi
 2008-10-08 14:07:40
|
193
|
Szász a testek nyugvó tömegét is ki tudta fejezni
m(test;i) = N(m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2,
ahol az M a testet alkotó atommagban lévö (e,p)-neutrínók száma, és E(kötés) a proton,elektron és pozitrón (p) kötési energiája.
Ilyen elméletet tartalmazó cikkek nem 'alkalmasak' a fizikai szakfolyóiratoknak. Meg is cseszheti a 'tudós' community a fizikáját.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
iszugyi
2008-10-08 13:59:49
|
192
|
A fizikában, hála Isten, kísérletekkel el lehet dönteni kinek van igaza. Szász már eldöntötte az elemi gravitációs töltésekre alapított Új Fizika javára
http://de.youtube.com/watch?v=iXHhfFa1Cgw
és véget vetette a fizika 100 éve tartó ámokfutásának.
Kezdjük a makroszkopikus testek mozgásegyenleténél, ami
m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.) .
A Földön jelenlevö anyagok között ez a statikus gravitációs erö uralkodik
F(grav.) = - G(grav.) m(1;g) m(2;g)/r^2
ahol az m(i;g) az elektromosan semleges testek súlyos tömege
m(test;g) = N (m(P) - m(e))
csak a protonok (P) számától N és a proton és elektron (e) elemi tömegeitöl m(P) és m(e) függ. A testek tehetetlen tömege m(test;i) különbözik a súlyos tömegtöl
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))
és a különbséget ki lehe számítani a test izotóp összetéteböl és az izotópok tömeghiányából. A testek nehézségi gyorsulása a(test) függ a test izotóp összzetételétöl
a(test) = - G(grav.) M(Föld;g) /R^2 x (1 + delta(test)).
Nincs olyan fizikus aki ezt cáfolni tudná Berkeleytől Harvardig, Cambridgetől a Sorbonne-on át Moszkváig, Pekingben, Tokióban, Sidneyben, stb. és Budapesten sem!
|
|
Előzmény:
|
|
iszugyi
2008-10-08 13:34:30
|
191
|
A fizikusok a 17. századtól kezdve azt hiszik, hogy a gravitációs erö tömegvonzás, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg azonos és hogy a testek szabadesése egyetemes. A fizikusok az állításukat ejtökísérletekkel 'elfelejették' igazolni. Ezt hiszi manapság is mindenki Berkeleytől Harvardig, Cambridgetől a Sorbonne-on át Moszkváig, Pekingben, Tokióban, Sidneyben, stb. és Budapesten is, de rosszul tudják. A fizikusok nem tudják mekkora a testek súlyos tömege és hogyan kell kiszámítani.
Szász azt mondja a gravitációt is kételöjelü gravitációs töltések okozzák (mint az elektromágnesességet), tehát van vonzó és taszító gravitációs hatás is, a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege majdnem egy százalékkal (max. 0.786%) különbözik és a Földön a kémiai elemek majdnem egy százalékosan eltérö nehézségi gyorsulással (0.895%) esnek és a kémai elemek eltérö szabadesését ejtökísérlettel 2004-ben alátámasztotta. Szász ki tudta számítani a testek súlyos es nyugvó tehetetlen tömegét.
Ez aztán különbség, kvantitativ lényeges különbség!
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
