Keresés

Részletes keresés

Linux fan Creative Commons License 2008-09-28 11:52:07 463
Nyomós érv; akkor a Teremtő személyiségfejlődését egyelőre hagyom, még csiszolni kell az elméleten.

Marad az, hogy az ember fejlődéséhez volt elengedhetetlenül szükséges a Törvény szívbe írása, aminek csak elfajzása, de nem lényegi vonása a pszichobiznisz és a pogány elemekkel való megfertőzés.

Van abban valami misztikusan mélyen humoros, hogy tudatlan kétkezi munkások értették meg azt, ami a művelt elméjű farizeusok számára rejtve maradt. Hogy az Erő az erőtlenségben mutatkozik meg, a csontok velejéig ható kétélű kard az igehirdetés bolondsága által üssön akkorát, hogy kétezer éve nem tudunk kikeveredni belőle.
Mintha azt mondaná a Fennvaló: kerítést építetek a törvényem köré, és a magatok értelmét bálványozzátok? Akkor elviszem az igémet a halászokhoz, a lelki nyomorékokhoz, a megalázottakhoz, lássuk, mit léptek erre.

A választottság nem zsákmány, te nem mondhatod azt jogosan, hogy miért nem valamilyen más alapokra építkezik a kereszténység a judaizmus helyett. Jézus nem lehetett más, mint zsidó, mert a választottság által a zsidó nép volt évezredeken át felkészítve arra, hogy a monoteizmust közvetítse a világ számára. A zsidóság eszköznek lett használva, de ő faji gőgjében célnak akarja magát tartani.
Édy Endre Creative Commons License 2008-09-27 15:04:39 413
Ugyan má'! Ennek is vannak régebbi gyökerei. Előzőleg megalkotott ideológiák vállán állnak ők is. Meg az övékén is áll más. :)
A hozzászólás:
Állományjavító Creative Commons License 2008-09-27 14:40:47 410

 

A teremtésnek kéne, hogy legyen valami célja vagy oka, és miért ne lehetne az, hogy a létrehozott univerzum visszahasson az alkotóra.

 

Ez igen nagyszabású, szellemes frivol, ugyanakkor mély és istenközeli gondolat. A "názáreti sztorit" persze nem keverném bele, egyrészt saját jogán tartom érdemtelennek erre, másrészt pedig azért, mert ugye nem tudhatjuk, hogy miképpen fog kijönni a Teremtő a teremtés történetéből és nem is vindikálhatjuk  magunknak a jogot ennek tudására, márpedig ha a kiindulóponmt után megjelölünk egy másikat, az a fejlődésnek egy adott  irányát mégiscsak kijelölné, az pedig a végpont felé mutatna, ami pedig nyilván takarva rész szerinti tudásunk elől.

 

Az idézett mózesi szövegből - ez nem áll összefüggésben a te iménti megjegyzéseddel - én a 28,65-öt tartom egészen hátborzongatóan izgalmasnak, pontosnak, modernnek, egzisztencialistának: felsejlik mögötte a huszadik század első felének űzött, kafkai, Lukács György-i, Pap Károly-i, Woody Allan-i galuti zsidó arca, amelyből megváltó megszabadítás a fellázadt cionizmus:

 

 

 

28,64 És szétszór  téged az Úr minden nép közé, a földnek egyik végétől a földnek másik végéig; és szolgálni fogsz ott idegen isteneket, a kiket sem te nem ismertél, sem a te atyáid: fát és követ.

 

28,65 De e nemzetek között sem pihensz meg, és nem lesz a te talpadnak nyugodalma; mert rettegő szívet, epedő szemeket és sóvárgó lelket ád ott néked az Úr.

Előzmény:
Linux fan Creative Commons License 2008-09-27 13:59:38 408
Egen, ez elég durva. Lüke az ember, ha ilyesmivel szembemegy.
Másrészt ott a Jób könyve, ahol az Úr mennydörögve sorolja két oldalon keresztül, hogy mi mindent is csinált ő, Jób meg csak egy szerény kis mondatot szól válaszképp - és mégis, ha ez egy politikai debate lenne, Jóbot hozná ki a közvélemény győztesnek.

Valami olyasmi sejtésem van, hogy a Teremtő-Ember interakcióban a Teremtő is változik, finomodik ez a brutális erő, és ez a változás nyilvánul meg a názáreti sztoriban. A teremtésnek kéne, hogy legyen valami célja vagy oka, és miért ne lehetne az, hogy a létrehozott univerzum visszahasson az alkotóra.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!