Keresés

Ez különösen szép. Ismertem különben, de talán más nem. És persze ismerünk jóval közelebbi misztériumvallásokat, természetistenekkel, kenyér- és borkultusszal, meghalással-feltámadással, isteni násszal, szűzen születéssel.

Ez mind rendben is van. Szép metaforái természetnek és társadalomnak, mágikus erőt feltételező termékenységvarázslásnak. És konzisztens elméleti modellek egyben.

Az nincs rendben, és az nem konzisztens, hogy egy vallás érvényteleníteni kényszerül azt a vallást, amelynek tanítása és hagyománya és előjelei szerint tölti be sorsát a vallásalapító. Akkor az a vallás inkonzisztens és így érvénytelen.

Részlet egy érdekes könyvből. Lehet következtetéseket levonni....

"A brazil őserdőben él egy törzs, még soha nem volt semmilyen kapcsolatuk a külvilággal. A törzs azt hiszi, hogy nagyon régen csoda következtében egy nő született egy férfitól. Istenük azt parancsolta neki álmában, hogy a száján keresztül lélegezze ki. Hiba nélküli gyermekkor után azt állította, hogy ő a Föld Nagy Szellemével egyenlő, szép előadásokat tartott arról, hogyan kell viselkedni. Csók segítségével gyógyította a betegségeket. Tanítványai szerint képes volt a fák magasságáig emelkedni és egyszerre több helyen is megjelenni. Egy órával azután, hogy egy ellenséges törzs lefejezte, ugyanolyan gyakran jelent meg a helyén lévő fejével, mint korábban. Ekkor a vidék meddővé vált és a törzs éhezett. Együttérzéssel fejezte be az istennő földi életét, mikor egy kútba merült. Mikor a tanítványai utánanéztek, üresnek találták, kivéve a sálját és a növényi rostokból készült ruháját. Úgy hiszik, feloldódott a földben, ahogy jósolta volt. Még azon a napon elkezdtek gyarapodni a növények. A földben lévő otthonából biztosította őket, hogy a mezei növények egyfolytában növekedni fognak és örökre élelemmel látják el a népet. A törzs az istennő hitét követve barátságos és bizalommal teli életet élt. A betakarítás idején, mikor vidékük terméseit eszik, megköszönik az istennő jóságát. Van egy vallási rítusuk, mikor is közösen kenyeret esznek; úgy tartják, hogy ezzel az istennőt eszik meg, akinek földi megvalósulása a termény. Azt igérte, hogy mikor a kukorica olyan magasra nő majd, mint a fák koronája, akkor visszatér a Földre és a vidéket örök gazdagsággal tölti el."