Nekem is volt ilyen kiborulásom, amikor tükörbe néztem. Most utólag is elszörnyedek, azon a néhány képen, ami akkor készült. Visszanézve még gázosabb, mint akkor.
A legfurcsább élmény az arcommal az volt, amikor egyszer anyummal összefutottam valamiért (elötte 1-2 hete nem látott), és az utca kellős közepén elpityeregte magát, hogy mekkor a fejem. Valóban nagyon durva volt, még a dokim is azt mondta, hogy most sebtiben csökkentsük mert ez így nagyon nem jó.
Próbálj meg mindig arra gondolni, hogy jobb lesz, és visszaáll minden.
Én nem híztam a kúra alatt, mert nagyon lecsökkentettem a kaját, de egy ponton megállt a fogyás, és elindult lassan fölfele a súlyom. Nagyon odafigyeltem, de mégis. Szerencsére elötte fogytam annyit, mint amit akkor felszedtem, azután meg vége lett a kezelésnek.
Nem biztos, hogy neked is többször lesz, ez tök egyéni.
2002-ben volt először, de akkor visszabújt és 3 évig semmi. 2005-ben kellett kezelni is (megtámadta az izületeimet, a bőrömet, a nyirokcsomókat és a lépemet is). Azóta minden évben "meglátogat", de viszonylag enyhébb formában. A 2005-ösön kívül sosem szedtem rá semmit. Szépen "megbeszéltem vele", hogy talán bújjon vissza. Eddig bejött. Lassan azt kellene megbeszélnünk, hogy ne is jöjjön... |