Mondjuk ennek igy szerintem nem sok ertelme van, hogy tanacsadok megmondjak, hogy egy atlagos ceg hatasfoka 1%.
Nadamhu, a tanácsadók NEM hasraütve mondják meg, mennyi a hatásfok... A tanácsadás azzal kezdődik, hogy megméred, mekkora most a hatásfok. Különben, ha nem mérnéd meg, honnan tudnád, hogy utána mennyivel nőtt?
Annak is marketingszerepe van, hogy ami az ertelmesebbjenek esetleg trivialis, azt becsomagoljak, elnevezik valahogy, nevet (brand-et) adnak neki. Ilyen a ('lean') , es a 'six-sigma' is szerintem.
Ezzel egyetértek. Az 5S, meg a többi "bevezetendő izé" haláltudományosan hangzik, pedig józan paraszti ésszel belátható, hogy például az 5S szinte annyi: rakj rendet, és tartsd is meg! Sokan azt hiszik, ez valami hókuszpókusz, de meglepődnének, ha azt mondanám, hogy a legtöbb konyhában 5S van? És ha a gyerek nem jó helyre teszi a tányért meg a kés-villát mosogatás után, és az anyja rászól, akkor az anyának tulajdonképpen az a baja, hogy a gyerek nem tartja be az 5S-t? Ugyanez az anya a munkahelyén meg azzal jön, hogy "nálunk nem lehet bevezetni az 5S-t, nálunk ez így nem működne". Miért nem??? Tök ugyanaz a szitu, csak a helyszín más.
Aminek ertelme van, az az, hogy a tanacsado megmondja, hogy hogyan alakitana at a folyamatokat, es ezzel a konstruktiv javaslattal hany % - al noveli a hatasfokot.
Persze, ez a lényeg. De, ahogy fentebb írtam, tudni kell előre, hogy mennyi az annyi. Zsákbamacskát nem lehet ígérni. Ráadásul a leanben nem 1 db javaslat van amit, ha megfogadnak, akkor onnantól minden OK, hanem folyamatos fejlesztés, magyarul kaizen. :) Ami ma jó folyamat, holnap már nem lesz az. És a tanácsadó nem állhat ott minden egyes termékváltáskor, a piaci körülmények változásakor, hogy megmondja a tutit. Azt kell egy cégnek megtanulnia, hogy hogyan tudja saját maga úgy fejleszteni a folyamatait, hogy jó legyen, hatékony legyen. Vagyis: nem halat kell adni az éhezőnek, hanem meg kell tanítani halászni.
Amúgy a leannek alapelve, hogy először a felsővezetéssel kell elfogadtatni ezt a filozófiát, különben megette a fene az egészet. Az egész szervezetnek kell ugyanis változnia, nem elég, ha kineveznek egy lean-felelőst. A másik alapelv pedig a Respect for people. Minden munkatársat be kell vonni, mert mindenkinek, még a recepcicának is lehetnek jó ötletei.
A hatasokot pedig altalaban szerintem egyszeruen produktum/koltseg - ben erdemes merni.
Hogyan méred annak a költségét, hogy az építkezésen a munkások esetleg órákat ülnek és várják a betont? Vagy azt, hogy Micike vár egy iratot Gizikétől? Esetleg Micikét Gizikétől egy-két emelet választ el, és azt naponta többször meg kell tenni a papírokkal? Mennyi költsége van annak, amíg reggel arra vársz, hogy a számítógéped elinduljon? Mekkora a költsége annak, hogy órák vagy napok munkájával elkészítesz egy Powerpoint bemutatót vagy jelentést, amit vagy 1 megnézés után kukázol vagy el se olvas senki?
A költségek leszorításán sokan csak a forintköltségek lefaragását értik: bérköltség (rúgjunk ki embert), nyomdaköltség (keressünk olcsóbb nyomdát). De a fentieket nem érzik költségnek. Főleg a ppt-bemutatós, fölöslegesen jelentésírós példában nem. Pedig gondolj bele, ha Józsi 4 órát dolgozik egy irományon, ami nem is kell, akkor te mint tulaj, kifizettél tök fölöslegesen Józsinak X forintot (órabér) + az adó és járulékok, égett a villany, ette a számítógép az áramot, fogyott a színes festék a nyomtatóban és Józsi még csak nem is csinált semmit, amiből neked és a cégednek haszna van. Viszont legalább úgy látszott, mintha csinált volna valamit. Tény, hogy az építkezésen betonra váró munkásokra könnyebb ráfogni, hogy nem csinálnak semmit, mint Józsira, pedig a két eset eredménye, hatékonysága ugyanaz. Egy nagy nulla. |