Kedves Ferenczy úr!
Nem vétett semmit sem Ön, sem az intézmény, melyet vezet!
Ismét csak azt tudom válaszolni Önnek, amit a múltkori tévedésünk kapcsán: egy hírt - sőt, állítólag Ön modta, tehát vagy sajtótájékoztató, vagy nyilatkozat - vettünk át Székesfehérvár hivatalos honlapjáról. (Az átvételi hivatkozás ott olvasható az oldal keretes címének jobb felső sarkában.)
Eszünkbe sem jutott, hogy olyan téves adatok jelennek meg ezen az oldalon - amúgy éppen Önre hivatkozva -, melyek ellenőrzést kívánnának. (Erre amúgy az idézett cikk tartalma sem késztetett.)
Nevének ismételt elírása valóban szégyenletes hibánk, erre nincs mentség, ígérem, legközelebb jobban odafigyelünk rá. (Nem tartom mentségnek, hogy ez is átvett hiba!)
Nem gondoltam, hogy Ön, aki rendszeresen használja az internetet, nem nézi meg a város honlapját, vagy ha mégis, akkor nem szúr Önnek szemet az ott megjelent tévedés, illetve ha mégis, akkor nem helyesbít, vagy ilyen kérelmét nem teljesítik. (Éppen ezért nem éreztem, hogy azoknak a dolgoknak a megerősítését kérjem, melyek ott olvashatók, hiszen a felsoroltak valójában egyetlen hírértékkel bírnak: megnyílt a strand.)
Mindezek után talán kissé túlreagált az az indulat, mellyel lenti beírását tűzdelte. Az idézeteket ugyanis az Ön idejében is idézeteknek nevezték, és nem lopkovicnak, különös tekintettel az olyan esetekre, mikor az idézet a forrás megjelölésével együtt kerül a lapba.
Egyébként igen ritkán élünk ezzel a lehetőséggel, leggyakrabban inkább a viták során. (Természetesen idézünk más lapokból is, ez teljesen bevett szokás mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban, méghozzá igen rég óta, de ilyenkor is megjelentetjük az idézet forrását.)
Azt meg tudom ígérni, hogy ezután csak olyan hír jelenik meg a Miú-ban Önnel, vagy a stranddal kapcsolatban, melyről előzetesen telefonon beszélünk.
Bízva benne, hogy nem követtünk el engesztelhetetlen indulatokra okot adó hibát, megbocsátására számítva
maradok tisztelettel:
Esti János |