Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2008-05-23 08:31:25 48210
Szia!
én is ugyanezeket érzem, mint Te... eljutottam odáig, hogy el tudtam mondani azoknak, akiket nagyon szeretek (persze nem tudatosan /tervezetten, egyszerűen "kijött" belőlem)... hogy tönkre teszem az életüket, és mindent elrontok. Ez nem igaz! Mindenkinek vannak problémái, kisebbek-nagyobbak... Nagyon nehéz a környezetünknek, ez tény, de mi ezzel nem tesszük tönkre az életüket... a sajátunkat, azt igen... ezért kell küzdeni! Sokszor nekem is vannak olyan gondolataim, hogy így semmi értelme semminek... de... ez nem igaz...
(...) "később legalább nem emészti fel őket a betegségem" - A betegséged akkor már nem, de a nem léted... az igen, még sokkal inkább!
Nekem is vannak mindenféle időszakaim, mióta kórházban voltam, egyszer fent, egyszer lent... általában lent, a súlyom meg fent... Viszont talán kezdem észrevenni azokat a dolgokat, amikért érdemes kitartani... vannak céljaim, amik visznek előre! Nem szabad feladni! Ne a saját halálod képzeld el, hanem inkább azt, mi történik Veled és a környezetedben, ha jobban leszel!
Törölt nick Creative Commons License 2008-05-22 23:02:43 48208
... hát persze, hogy nincs értelme, de ha mán így lett, akkor végig csináljuk. Toljunk ki alaposan azokkal akiknek jobb lenne nélkülünk! :-)) A végén úgyis mindenki ...

"De mind megöljük kedvesünk,
Bárhogy csűrd és csavard,
Egyik villámló szemmel öl,
Más lágyan nyújtva kart,
A gyáva fegyvere a csók,
A bátoré a kard!"
(O.Wilde)
A hozzászólás:
Nagymancs Creative Commons License 2008-05-22 20:06:18 48206
Sziasztok! Először járok ezen az oldalon. Tavaly végeztem, munkakezdés előtt vagyok. Évek óta küzdök táplálkozási zavarokkal. Nagyon tetszik az idézet, amit olvastam itt! Olyan szomorú, hogy ezzel a dologgal mások életét tehetem/teszem tönkre. Olykor arra gondolok -elég gyakran-, hogy így nincs értelme az életnek, sőt ártok is azzal, hogy ilyen módon létezem. De hogyan változtassak? Sajnos a pszichiáterek túl drágák nekem most, hogy munkanélkül voltam. Elképzelem, hogy ha meghalok, vajon mi történik a környezetemben? Valószínűleg kezdetben nagyon rossz lesz, főleg a szüleimnek, de később legalább nem emészti fel őket a betegségem...szomorú dolog ez. Főleg a hangulati ingadozások nagyon zavarnak...:-(

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!