|
|
 |
M.Zoli
 2008-07-30 18:40:18
|
62
|
Udv.
Volt ra terv, megpedig allitolag Tajfun volt a neve, es ha jol tudom torzsvezetesi gyakorlaton probaltak is 41 tavaszan. De a reszletekrol ne kerdezz engem. Eloszor Rezun konyveibol ertesultem errol, azok meg olyanok, hogy erosen kell oket fesulni, Istvan itt sorra hozza a peldakat miert. Tehat en arra varok mar egy ideje, hogy megbizhato es reszletes adatokhoz jussak errol a tervrol, hogy kepbe jojjek vele kapcsolatban.
Udv. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Plieur
2008-05-14 11:44:25
|
35
|
Szia István!
Köszi a fordításokat. És lenne egy kérdésem, én már ilyen kiváncsi fajta vagyok.
A 39-es lengyel hadjárat után kialakult egy új határ, azaz egy szovjet támadás esetében a németek által elfoglalt területek mintegy ütközőzóna lehettek volna, ahol a Wehrmacht felfoghatta volna az első lökést. És nagyon hasonlított volna a folytatás az első világháborúshoz. Viszont egy ilyen konfliktus esetében, ahol várható volt egy kemény német ellenállás, nagyon is logikus lépés lett volna egy másik párhuzamos is: Besszarábiából kiindúlva ( 1941 elején pld.) megtámadni a román olajvidéket, ehhez besegítve egy tengeri deszanttal, a Focsani-Namoloasa -Braila vonal mögött. Mivel ez volt a német gazdaság fő olajforrása, szépen megfojtották volna, annál is inkább mert 1939 vége óta az angol blokád életbe lépett. Nem is kellett volna megtartani, elég lett volna alaposan tönkretenni ( mint azt tették 1916 végén ), a Kárpátokat át sem kellett volna lépni, Bukarestet sem kellett volna elfoglalni. Na meg a légierő is vígan elérte volna...
Találtál erre utaló tervet vagy utalást rá az orosz forrásokban? Mert mint magánvélemény semmi logika abban hogy lerohanni Németországot, közben meghagyni a fő üzemanyagbázisát. |
|
Előzmény:
|
|
Zicherman Istvan
2008-05-14 01:49:27
|
33
|
(Folyt.)
Nézem a könyvet - mintha a számok is meggyőzőek lennének az ál-Szuvorovnál, és a tekintélyes forrásokra a hivatkozások is megvannak adva, és a felhasznált irodalom jegyzéke is mellékelve vagyon. A repülőgépek, harckocsik, egyéb eszközök adatai is mintha ott lennének. Meg a számuk, összehasonlító táblázatuk a Szovjetunió és Németország tekintetében. Úgymond, itt van, hasonlítsátok össze. Jól van, hasonlítsuk össze. Ráadásul vessük össze a forrásokkal.
...És hírtelen kiderül, hogy a számok több helyen nem stimmelnek. Fel vannak cserélve! Méghozzá úgy, hogy eleinte észre sem lehet őket venni és az összehasonlítások is a Rezunnak megfelelő mederben terelik a témát. Ugyan úgy, mint a kártyajátékban. Van egy hatosod, pedig kéne egy adutt ász - semmi gond Némi kézügyesség, azaz tollvonás, és készen áll az, amire szükségünk van. És ami fontos - pontos a számítás. De most őszintén - az olvasók közül ki fog leülni egy asztalhoz, hogy ceruzával a kezében elkezdje átböngészni a szakirodalmat? Azok, akik így tesznek, már rég nem nyitják ki Viktor Szuvorov könyveit. Már jól ismerik a hamiskártyás trükkjeit. A könyvei a diletánsoknak szólnak, azoknak, akik ezt-azt tudnak a hadtörténelemből, de mélyebben soha sem néztek utána a dolgoknak. Éppen az ilyeneket lehet megfogni a pszeudo-igazságos és szenzációhajhász ,,felfedezésekkel" a háborúk történelmének terén.
Nem pazaroltam volna az időmet a hamiskártyás újabb leleplezésére, de még egyszer megpróbálom óva inteni az embereket, és fel akarom hívni figyelmüket erre az irodalmi ,,hol a pirosra". Annál is inkább, hogy a kezembe került B.Liddell Hart ,,Második világháború" című könyve.Aki nem tudja, hogy ki ez a szerző - ez egy angol katonatiszt és tekintélyes hadtörténész, akinek a két monumentális könyvét (a megnevezett, és a ,,Strategy: the indirect approach")tartja a szakma Nagy-Britannia hivatalos, második világháborúhoz kapcsolódó álláspontjának. Ezt az angolt, mint, mellesleg, a szintén katonatiszt és történész Kurt von Tippelskirchet, akinek a következtetéseivel Hart több pontban is egyet ért, semmiképpen sem nevezhetnénk a Szovjetunió nagy barátjának. Nos, a könyvhez írt kommentárokban a következő olvasható Rezun firkáiról:
,,...A V.Szuvorov ,,munkáiban" szereplő összehasonlítás - 23 ezer szovjet harckocsi a 3350 némettel szemben - semmifajta kritikát sem áll ki. Ezeket az adatokat a tények nyilvánvaló meghamisításával kapta - az egyik félnél a hadseregben található járművek teljes számát veszi alapul, a másiknál - csak az első vonal harckocsijait."
(Б.Лиддел Гарт. Вторая Мировая война. АСТ.Москва 1999г. Terra Fantastica. Санкт-Петербург, 868 oldal).
Ezekhez a számokhoz és ehhez a ponthoz még vissza fogunk térni, és majd alaposabban szeműgyre vesszük, de most egyenlőre csak megjegyezzük, hogy egy tekintélyes szakmunka V.Szuvorovot mindenfajta kertelés nélkül hamisítónak nevezi.
(Folyt. köv.)
Baromira nagy a szöveg, majd lassan haladok... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
