|
|
 |
Lucilius
 2008-05-12 18:42:01
|
61
|
Meggyőztél.
Utánanéztem a 2006-os cenzusnak és a Te érveidet támasztja alá:
"Approximately 1.66 million persons aged three years of age and over were
recorded as being able to speak Irish in 2006. This represents 40.8 per cent of the
respondents to that question, compared with 42.8 per cent in 2002. The age
groups with the highest proportions of persons able to speak Irish were those
corresponding to the school-going population, i.e. 10-14 and 15-19 (see Figure 9).
Ability declines in the immediate post education age groups but picks up again for
the 45-54 year age group. Thereafter, the proportion of persons able to speak Irish
declines steadily with increasing age....
... Of the 1.66 million persons who indicated that they could speak Irish, 485,000
(29.3%) spoke it on a daily basis within the education system while a further
53,500 (3.2%) persons spoke it on a daily basis outside the education system. The
combined percentage (32.5%) is well in excess of the 2002 percentage (21.6%).
Given the downward trend between 1996 and 2002 in the number of daily Irish
speakers, the 2002 to 2006 differential contains a significant questionnaire effect.
The fact that the school-going age groups 5-19 years accounted for 80 per cent of
the daily speakers in 2006 compared with 76.8 per cent in 2002 would support this
contention."
Viszont ebbe azért belekötök :-)
"A felsőfokú nyelvhasználat gyakorlatilag egyenértékű az anyanyelvi szintű nyelvismerettel!"
Nekem is van felsőfokú angolom mégis nagyon messze vagyok az anyanyelvi szinttől. Nem ismerem és nem tudom használni azokat az apró nüanszokat, amiket egy angol anyanyelvű ösztönösen,gondolkodás nélkül használ. Az anyanyelvi szint és a felsőfok között ezért én különbséget tennék. De ez itt már nagyon OFF. |
|
A hozzászólás:
 |
|
ftonyo2
2008-05-12 17:28:52
|
60
|
"A kormány 1926-ban visszautasította azt a kérvényt, hogy ezeken a területeken az ír legyen a közigazgatás nyelve. Ezt csak alig-alig ellensúlyozta néhány jószándékú rendelkezés, például az, hogy az állami alkalmazottaktól megkövetelték a nyelvtudást, mivel magas szintű nyelvismeretet éppen nem vártak el, és a embereknek a munkájuk során ritkán nyílt alkalmuk élni a nyelvtudásukkal (a legtöbben nem is tudtak volna). Ha egy írajkú embernek bármilyen hivatalos ügyet kellett intéznie, ezt csakis angolul tehette meg. A Bord na Gaeilge jelentése még 1986-ban is rávilágított, hogy 'az állami közigazgatás az elangolosítás egyik legnagyobb elősegítője a Gaeltacht területén'. (“The Irish Language in a Changing Society: Shaping The Future”, 41. oldal. Szerző: Advisory Planning Committee of Bord na Gaeilge. Kiadta a Criterion 1986-ban.)
Az új állam az iskolákon keresztül igyekezett terjeszteni a nyelvet. Némely politikus úgy vélte, hogy egy emberöltőn belül az ír lesz az uralkodó nyelv az országban. Mint látjuk, tévedtek."
/.../
Az ír nyelv ma
A közúti táblák Írország teljes területén kétnyelvűek. Dublinban viszont, mióta 2002-ben új közlekedésirányítási rendszert vezettek be, a táblák többsége egynyelvű angol. Az indoklás szerint a kétnyelvű felirat túl sok helyet foglalna a táblán, így messziről nem lenne olvasható. Hogy csak az ír felirat maradjon, azzal hárították el, hogy senki nem tudná, mit jelent, holott évtizedekig használták őket. (!!)
Az ír telefonkönyvek szintén csak angol nyelvűek 1999 óta. Manapság az a szokás is visszaszorulóban van, hogy – az egyébként angol nyelvű – leveleket írül kezdik (A Chara – barátom) és fejezik be (Is mise le meas – kb. maradok tisztelettel).
A parlament által elfogadott törvényeket elvileg angolul és írül is ki kell hirdetni, de a gyakorlatban ez gyakran csak angolul történik meg. Sok ír nyelvű kiadványban vannak nyelvtani hibák, ami érthetően zavarja az írajkúakat és rombolja a nyelvvédőkről alkotott képet. Ennek kivédésére 2003-ban elfogadtak egy törvényt, ami kimondja, hogy minden állami publikációt ki kell adni mindkét hivatalos nyelven, és felállítottak egy új hivatalt: a nyelvi biztosét, aki egyfajta ombudsman módjára őrködik afelett, hogy a két nyelv egyenlő bánásmódban részesüljön.
A fontosabb tényező a nyelv visszaszorulásában azonban az angolajkúak beköltözése a Gaeltachtba, az írajkúak elvándorlása, és azoknak az írajkúaknak a visszatérése, akik angolajkú családba házasodtak be. Ezt a jelenséget kormányzati támogatások és az infrastruktúra fejlődése is erősítik. „A gaeltachtbeli gyerekeknek mindössze a fele tanul meg írül otthon, a családjától… ez összefügg a magas szintű bevándorlással és visszavándorlással, ami az elmúlt évtizedek gazdasági átrendeződését kísérte” (The Irish Language in a Changing Society: Shaping The Future, 26. oldal). Sokan úgy vélik, hogy ez az antinacionalisták szándékos kísérlete a nyelv eltörlésére. „Előre megjósolható volt, hogy a gazdasági fejlesztések ilyen következményekkel fognak járni” (47. oldal). Hogy elejét vegyék az ír nyelv végleges eltűnésének Gaillimh-ben, utolsó erőfeszítésként szabályozzák az új otthonok építését az ír nyelvű területeken. Ettől az intézkedéstől várják, hogy biztosítsa, hogy az angolajkúak aránya nem nő tovább a helybeliek között. De ez talán túl kevés és túl késő, hiszen sok ilyen területen többségben vannak az angolajkúak, minden írajkú kétnyelvű és a mindennapi életben az angolt használják, csak egymás között beszélnek írül."
Nem tudom, de még igy sem jön ki a másfél millió írül beszélő... én is tanultam az általánosban oroszt, de messze vagyok attól, hogy azt mondjam: felsőfokú szinten beszélek oroszul.
Márpedig te épp azt mondod, hogy akinek nem anyanyelve, de "birja és használja" a gaelt", az felsőfokon beszéli.
Mnah ne máár :))
A felsőfokú nyelvhasználat gyakorlatilag egyenértékű az anyanyelvi szintű nyelvismerettel!
Attól hogy az írek tanulják az iskolában a gael nyelvet, igen messze vannak attól, hogy azt használják, és még a kormányzat sem támogatta-támogatja, sőt: még a közhangulat sem! (lásd beidézett cikk!) |
|
Előzmény:
|
|
Lucilius
2008-05-12 15:53:52
|
58
|
Ahogy egyik tanárom kedvenc szavajárása volt az egyetemen a statisztikai adatok megbízhatóságáról: Van a hazugság, a még nagyobb hazugság, és a statisztika.
Vagy ahogy Churchill mondta, h csak azokat az adatokat hiszi el, amelyeket őmaga hamisított.
Viszont valamiféle kapaszkodót kell keresni, és ez lehet a 10 ismerősömből 3 beszéli a nyelvet, vagy valamiféle hivatalos(nak tűnő) adatsor összevetése.
Mint írtam a hsz-ben, 1.5 millió érti és beszéli a nyelvet, ebből akb félmillió napi szinten. Ha napi szinten használja, ez nálam azt jelenti hogyha nem is anyanyelvi szinten, de felsőfokon beszél. 1xűen azért, mert meri használni, megmer szólalni a pubban, a boltban gaelül. Aki csak néhány szót kotyog a nyelven, az valószínűleg nem fogja napi szinten használni, hiszen az egész ország beszél angolul.
A 3.5 millió csak aféle cinikus próbálkozás próbált lenni azzal a megjegyzéseddel kapcsolatban, miszerint Írországban annyian beszélnek gaelül mint Magarországon latinul vagy ógörögül. Ha Írországban 4.3 millióan élnek és ebből 1.5 millió többé-kevésbé érti és használja a nyelvet, akkor a 10 milliós Magyarországon kábé 3.5 millióan beszélik Homérosz nyelvét.
"Hivatalos statisztikák szerint Írországban jelenleg körülbelül_másfélmillió_, a világon összesen talán kétmillió beszélője van, ezek többségének azonban második (tanult) nyelve."
Én is kábé ezt mondom, nem értem h itt hol cáfoltál meg.
Mint írtam, anyanyelvként kb 20-30 000-en beszélik, ezt ugyan megcáfoltad, beírtál egy olyan statisztikát amely 65 000 - 260 000 ezer közé teszi. Rendben, elfogadom :-)
De az 55.-ös hszben még ott tartottunk, h 100 000 ezren beszélnek Gaelül. Most meg már 1.5-2 milliónál tartunk.
Izraelben mindenki anyanyelve az ivrit? Akkor miért vannak orosz ujságok, orosz rádióadók és televízióadók Izraelben? 10-20onx éve alijáztak az oroszok Izraelbe és jelentős részük mai napig nem beszél ivritül.
A Fekete Pákós hasonlatod vicces, de bizony-bizony Fekete Pákó a magyarul értők és beszélők táborát erősíti. Megérti amit mondanak neki? Igen. Tud magyarul kommunikálni? Igen.
"Egy nyelv súlyát, fennmaradását stb. stb. nem az 'érti és beszéli' határozza meg, hanem az anyanyelvi használók száma. Az pedig a gael esetében pár tizezer."
Ezt még eltudnám fogadni, de létezik az ún kettős identitás, illetve azt h egy ember két nyelven beszéljen folyékonyan, anyanyelvi szinten. Pl a Texasban élő másod-harmad-huszad generációs hispano anyanyelve a spanyol de folyékonyan beszél angolul is. Az identitásába beletartozik az hogy ő egyszerre latin és amerikai. És ez létezik fordítva is. Az h valaki például az angolt tekinti anyanyelvének, nem feltétlenül jelenti azt h a gaelt gyengébben beszéli. És ha félmillióan napi szinten használják (azért nem hiszem h ez a "Jónapot kívánok" vagy "Egészségedre" gael kifejezésre szorítkozik), akkor meglehet kockáztatni h ezek az egyének professzionálisan bírják a gaelt.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
