|
|
 |
Zicherman Istvan
2008-04-30 02:45:08
|
39
|
Akit tényleg érdekel az IRA története, tudok jánlani egy könyvet, hátha sikerül valakinek beszerezie. Eddig ez a legátfogottabb munka a témában.
Richard English. ,,Armed Struggle. The History of the IRA." 2004 (???)
ISBN13: 9780195177534 vagy ISBN10: 0195177533
Nem tudom, hogy valódi név-e, vagyírói álnév, de az információmennyiségből és nyelvezetéből ítélve az illető vagy történész/tudós, vagy újságíró. Biztosan nem katonaviselt ember, ugyanis vannak bakik a harcászati leírásokban, illetve komoly hibák a módszertani leírásokban (inkább a politikai vonallal foglalkozik, mint a katonaival, de így is nagyon alapos munka).
|
|
A hozzászólás:
 |
Zicherman Istvan
2008-04-30 02:05:34
|
38
|
19. századi, 20. század eleji függetlenségi mozgalomról nem sokat tudok, ........................................... Szervezett, egységes ír politikai mozgalom egészen 1905-ig nem volt, amíg meg nem alapították a Sinn Féint. Különböző kisebb-nagyobb politikai pártok vagy társadalmi kezdeményezések, illetve lázongások voltak addig is, de szervezett formát csak a XX. század elején öltött az ír nemzeti mozgalom (mondjuk nem nevezhető a szó szoros értelmében mai fogalommal vett ,,nemzeti" mozgalomnak, ugyanis a parlamentáris rendszert az... Osztrák-Magyar Monarchiától ,,kölcsönözték", a politikai társadalmi eszmét a szocdemektől és marxistáktól, stb.).
Az IRA története viszont 1916-el kezdődik a dublini ,,Húsvéti felkeléssel"), bár visszavezetik magukat egészen az 1798, 1803, 1848, és 1867-es felkelőkig. Ez részben - ha szellemiségét, illetve ,,legendáriumát" illeti - megállja a helyét. Magáról az IRA-ról jóval többet tudok, mint a politikai mozgalmakról (sőt - emeletnyivel). Ami érdekes - az alapító magot és első kiképzőket az angol-búr, spanyol-amerikai, fülöpszigeteki harcok, és első világháború ír nemzetiségű veteránjai adták, nem kis mértékben francia, német és... Komintern szakemberek bevonásával. |
|
Előzmény:
 |
Lucilius
2008-04-29 21:32:21
|
36
|
Plusz még néhány híres ír protestáns (wikiből lestem):
Bram Stoker, Jonathan Swift, W.B. Yeats, Oscar Wilde (halála előtt állítólag katolicizált), Samuel Beckett.
A Wiki még a U2 gitárosát, The Edge-t is protestánsnak (metodista) vallja. Erős a gyanúm, h ha ez igaz, The Edge felnőt korábban tért be ebbe a felekezetbe.
19. századi, 20. század eleji függetlenségi mozgalomról nem sokat tudok, viszont legkésőbb 72-es Bloody Sunday után a felekezeti határvonalak mentén alakultak ki a republikánus és az unionista mozgalmak. Nem hiszem, h az IRA-nak 70-80-90-es években lettek volna protestáns tagjai - bár adatot erről nem tudok szolgáltatni, megérzés :-)
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|