|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
 2008-04-24 10:52:46
|
24
|
| Kiderült, honnan indulnak az influenzajárványok [origo] egészség 2008. április 21., hétfő, 9:01
eszközök:
Egészen mostanáig nem sikerült kideríteni, hogy az influenzavírusok újabb változatai hol jönnek létre, és hogyan terjednek szét a világon. Egy újonnan megjelent tanulmány szerint az A-típusú influenzavírus jelenleg leggyakoribbnak számító H3N2-es altípusa minden évben Ázsia keleti és délkeleti régióiból indul terjedésnek. Az eredmények elősegíthetik azoknak az újabb vírustörzseknek az előrejelzését, amelyek az adott évben várhatóan szezonális járványt okoznak, megkönnyítve az aktuálisan leghatékonyabb vakcina kifejlesztését.
Ajánló
Az első bizonyíték arra, hogy emberről emberre terjedhet a madárinfluenza
Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány
Stratégiák egy nagyméretű influenzajárvány megfékezésére
Kiderült, miért télen terjed jobban az influenza
Élethosszig tartó védelmet adhat egy új vakcina az influenzával szemben
Nem az influenza a szeptemberi nátha oka Ismert, hogy az influenzavírusok folyamatosan változnak (mutálódnak), így minden évben újfajta vírustörzsek bukkanhatnak fel, amelyek ellen az előző évi vakcina már nem biztosít védettséget. A legutóbbi védőoltás háromféle influenzavírus - influenza A (H1N1 és H3N2) és influenza B vírusok - legyengített változatát tartalmazta, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint nagyjából 300 millió embernek nyújtott hatékony védelmet az influenzás megbetegedésekkel szemben. Jelenleg világszerte az influenza A H3N2-es altípusa felelős a legtöbb emberi megbetegedésért és halálesetért, azt azonban egészen mostanáig nem sikerült kideríteni, hogy a vírus altípusának újabb változatai hol jönnek létre, és hogyan terjednek szét a világon.
A Colin Russel (Cambridge Egyetem, Anglia) által vezetett, európai, amerikai, ausztrál és japán szakemberekből álló kutatócsoport a H3N2-es altípus hat földrészről származó, 13 ezer mintáját elemezte: a mintákat 2002 és 2007 között gyűjtötték a WHO influenzafigyelő hálózatának (Global Influenza Surveillance Network) munkatársai. A kutatók a vírus felszínén található egyik fehérje, az úgynevezett hemagglutinin szerkezetében található különbségeket hasonlították össze az egyes mintákban, továbbá a minták egy részében a hemagglutinint kódoló gén bázissorrendjeit is összevetették egymással (a hemagglutinin a szervezet influenza ellen indított immunválaszának elsődleges célpontja, így ha a fehérje szerkezetében apró változások jönnek létre, akkor előfordulhat, hogy szervezetünk alulmarad a vírussal folytatott küzdelemben).
A kétféle vizsgálati módszer lehetővé tette a H3N2-es altípus azon újabb változatainak azonosítását, amelyek a vizsgálat ötéves időtartama alatt jelentek meg a világ különböző pontjain: az eredmények azt mutatták, hogy az új vírusváltozatok egyaránt Kelet és Délkelet-Ázsiából származtak, ahonnan nagyjából hat-kilenc hónap elteltével jutottak el Európába és Dél-Amerikába, majd néhány hónappal később Észak-Amerikába - olvasható a kutatásról közzétett sajtóközleményben.
Az influenza A H3N2-es altípusának terjedését és az új vírusváltozatok ázsiai kiindulópontját szemléltető térkép
"Együttműködésünk elsődleges célja természetesen az, hogy képesek legyünk minél pontosabban előrejelezni az influenzajárványokért felelős vírustörzsekben bekövetkező módosulásokat, amit felhasználhatunk a következő évi vakcina kifejlesztésekor. Korábban csak különféle elméletek léteztek a H3N2 terjedési mintázataival kapcsolatban, most azonban igazolódott, hogy az újabb vírusváltozatok minden évben a kelet- és délkelet-ázsiai régió trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övbe tartozó országaiból indulnak terjedésnek" - mondta Derek Smith, a tanulmány egyik társszerzője.
Az influenzavírusok típusai
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés: a vírus által okozott járványok a WHO becslései szerint minden évben a világ lakosságának 5-15%-t érintik, nagyjából 3-5 millió influenzás megbetegedést és körülbelül 250 000 és 500 000 halálesetet okozva. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható. A hatékony vakcina előállítása érdekében a WHO munkatársai minden év szeptemberében és februárjában választják ki azokat a vírustörzseket, amelyek bekerülnek az aktuális vakcinába; részletesebben lásd korábbi anyagunkat: Újfajta influenzavírus okozhat járványt.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján. Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Kiderült, miért télen terjed jobban az influenza: Egy széleskörű tengerentúli kísérletsorozat eredményei új távlatot nyithatnak az influenzajárványok megelőzése és gyógyítása terén: amerikai kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy milyen módszer segíti az influenzavírus melegebb hónapokhoz képest hatékonyabb terjedését a téli időszakban. A vírus külső burkának állapotváltozásával kapcsolatos felfedezés a jövőben új módszer kidolgozását teheti lehetővé a kórokozó védekezőmechanizmusának gátlására.
Élethosszig tartó védelmet adhat egy új vakcina az influenzával szemben: Akár egyetlen injekció is élethosszig tartó védettséget nyújthatna a járványokat okozó, A-típusú influenzavírus összes fajtája ellen - állítja a legújabb vakcinát előállító brit gyógyszerfejlesztő cég. Az [origo] által megkérdezett virológus szakértő szerint a szer tényleges hatékonyságának bizonyítása és tömeges használatba vétele még több évbe telhet.
Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány: Az elkövetkező tíz évben egészen biztosan kialakul majd egy újabb influenza-világjárvány, így már nem az a kérdés, hogy várható-e, hanem csak az, hogy mikor - hangzott el a nagyvállalati vezetők részére Budapesten szervezett április 3-ai kríziskonferencián. A Pandémiás Prevenciós Bizottság képviselői szerint Magyarország megfelelő oltóanyaggyártó kapacitással rendelkezik, amelynek révén az emberi és állati eredetű vírusok kombinációjából kialakuló újfajta influenzavírus megjelenése esetén a hazai lakosság a világon az elsők között juthatna megfelelő védőoltáshoz.
[origo] egészség
komment (4) Kommentálja Ön is!
az új vírusváltozatok egyaránt Kelet és Délkelet-Ázsiából származtak, ahonnan nagyjából hat-kilenc hónap elteltével jutottak el Európába és Dél-Amerikába, majd néhány hónappal később Észak-Amerikába - olvasható a kutatásról közzétett sajtóközleményben.
az új vírusváltozatok egyaránt Kelet és Délkelet-Ázsiából származtak, ahonnan nagyjából hat-kilenc hónap elteltével jutottak el Európába és Dél-Amerikába, majd néhány hónappal később Észak-Amerikába - olvasható a kutatásról közzétett sajtóközleményben.
Kelet és Délkelet Ázsiából......hmmmm....ha a gócpontot nem lehet kiiktatni, ígyis-úgyis meghalunk influenzában........:(
|
|
Előzmény:
 |
|
prefixum
2008-04-06 10:13:47
|
23
|
| Már nem kérdéses, hogy lesz-e influenza-világjárvány [origo] egészség 2008. április 4., péntek, 7:00
eszközök:
Az elkövetkező tíz évben egészen biztosan kialakul majd egy újabb influenza-világjárvány, így már nem az a kérdés, hogy várható-e, hanem csak az, hogy mikor - hangzott el csütörtökön a nagyvállalati vezetők részére Budapesten szervezett kríziskonferencián. A Pandémiás Prevenciós Bizottság képviselői szerint Magyarország megfelelő oltóanyaggyártó kapacitással rendelkezik, amelynek révén az emberi és állati eredetű vírusok kombinációjából kialakuló újfajta influenzavírus megjelenése esetén a hazai lakosság a világon az elsők között juthatna megfelelő védőoltáshoz.
Ajánló
Influenza világjárványra készül a WHO
Indonéziából indulhat az új influenza-világjárvány
Újabb madárinfluenzás esetek: az emberről emberre terjedést vizsgálják
Világméretű influenzajárvány kitörése várható A járványügyi szakértők legújabb számításai szerint az elkövetkező tíz évben 50%-nál is nagyobb eséllyel alakulhat ki világméretű járvány (ún. pandémia). Ezek a számítások az eddig bekövetkezett világjárványok között eltelt idő alapján adnak becslést a pandémia jövőbeni bekövetkezésének valószínűségére (jelenleg kétféle becslés is létezik, az egyik a valamennyi eddig feljegyzett világjárványból, míg a másik a csupán az utolsó évszázadban történtekből indul ki). Az új világjárvány - a korábbiakhoz hasonlóan - vélhetően Ázsiából indul, mivel ez a térség kiváló közeg az állatokra, illetve az emberekre is veszélyes vírustörzsek keveredéséhez. Ha a nagy halálozási aránnyal járó madárinfluenza és az emberről emberre cseppfertőzéssel, könnyen terjedő hagyományos influenzavírus találkozik, akkor új, hibridvírus alakul ki, amely a humán influenzához hasonló gyorsasággal fog terjedni, annál azonban sokkal veszélyesebb lesz. Ennek oka, hogy immunrendszerünk még sosem találkozott ezzel a vírussal, így védekezni sem tudunk majd ellene.
Ázsiából indul
A WHO legfrissebb jelentése szerint a világon az elmúlt öt évben 373 madárinfluenzás megbetegedést regisztráltak, amelyből 236 halállal végződött: idén Indonéziában, Egyiptomban, Kínában és Vietnámban bukkant fel a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse. 2008 első három hónapjában Indonéziában volt a legtöbb H5N1-es vírusfertőzés: mintegy 12 esetet diagnosztizáltak, amelyből 10 megbetegedés vált halálossá. A madárinfluenzás fertőzések terén összesítve is Indonézia áll a vezető helyen, mivel 2003 óta 129 beteget jelentettek, akik közül csupán 24-en gyógyultak meg. Az ország madárállományának közel 20%-a fertőzött, így jelenleg talán Indonéziában a legnagyobb a veszélye annak, hogy a vírus megváltozzon, és ennek nyomán világjárvány alakuljon ki.
A WHO korábbi felhívásai miatt a legtöbb ország már évek óta készül egy esetleges influenza-világjárványra antivirális szerek készletezésével, egészségügyi maszkok és védőoltások felhalmozásával, valamint krízistervek kidolgozásával. Fontos megjegyezni, hogy az antivirális szerek hatékonyságukat és az ellenük kialakuló rezisztenciát tekintve eltérőek lehetnek, így az egyes országoknak és a WHO-nak is folyamatosan tesztelniük kell azokat a készítményeket, amelyekkel a vírus újfajta mutációjával szemben is hatékony vakcina kifejlesztéséig kordában tarthatják majd a járványt.
Hazai gyógyszerkészletek
"Magyarország állami antivirális készleteinek mennyiségét a lakosság 12,5%-ának elegendő mennyiségre kívánjuk emelni, ami elegendő lesz a betegek gyógyítására egy világjárvány esetén, megelőzési célokat ugyanakkor nem szolgál. A védőoltás kifejlesztéséig emellett az is szükséges, hogy időben megfékezzük a járvány rohamos terjedését: ehhez egyrészt arra van szükség, hogy a szezonális influenza-átoltottság arányát a mai 1,2 millió fős szintről 2,5 millió főre emeljük, másrészt antivirális szereket és egészségügyi maszkokat is kell készletezni. A gazdasági szféra bevonása szintén szükséges a világjárvány elleni felkészülésbe: az egyes nagyvállalatoknak ajánlott a saját célokra történő készletezés, valamint a saját pandémiás krízisterv elkészítése, amivel a cégek kivédhetik a munkaerő nagyarányú megbetegedéséből adódó pénzügyi kiesést" - mondta a konferencián Dr. Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke. Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője hozzátette, az már a vállalatok saját döntése, hogy a megbetegedések megelőzését szolgáló antivirális szerekből mekkora mennyiséget készleteznek, azaz csak a vezetőknek vagy a dolgozóknak is, esetleg bekalkulálva a munkatársak családtagjait. Az Európai Unió által elfogadott készletezési szintek egyébként minden országban a lakosság 25%-ának elegendő mennyiséget jelentenek.
Versenyfutás az idővel
A WHO szerint a világjárvány a Föld lakosságának 25%-át érinti majd, ami csak Európában 180 millió, Magyarországon pedig 2,5 millió ember megbetegedését jelentheti. A pandémiás influenza halálozási rátája jellemzően magasabb a szezonális influenzáénál: amennyiben az 1918-1919-es világjárvány halálozási arányaival számolunk, az Magyarország esetében 62 500 halálos áldozatot jelentene. Ennél természetesen alacsonyabb is lehet a halálozási arány, de nem szabad elfelejteni, hogy az eddigi megbetegedéseket okozó H5N1 vírustörzs jóval magasabb - 60%-os - halálozást okozott. Az újonnan kialakuló világjárvány Ázsiából kb. 3-6 hónap alatt érhetne el Magyarországra, az oltóanyagot pedig 10-12 hét alatt tudják előállítani a szakemberek. Ez az idő elegendő arra, hogy biztonságosan teszteljék egyrészt azt, hogy nem okoz-e mellékhatást, másrészt pedig azt, hogy hatékony-e. A vakcináció és oltóanyag-előállítás tekintetében Magyarország világszínvonalat képvisel, hiszen a technológia, amellyel az új vakcinát előállítanák, közel 50 éve igen sikeresen működik a hagyományos influenzaoltás és most már a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse elleni vakcina esetében is. Az esetlegesen kialakuló új kórokozót tekintve az a kérdés, hogy ez az idő elegendő lesz-e arra, hogy megelőzhető legyen vele az új vírustörzs érkezése.
Az influenzavírusok típusai
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján. [origo] egészség
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
