|
|
 |
tillA
 2008-04-13 16:51:01
|
683
|
Nos, nem folyik nagy élet mostanában ebben a topikban, íme, az alkalom, hogy megélénküljön.
A magam részéről ezért adok hozzá az alant leírtakhoz néhány megjegyzést - amik ugyan már elhagzottak itt nem is egyszer.
Az Agave könyvsorozatának nagyon örülök, szeretem is, progragálom is - de a magyar fordításokkal egy percig sem voltam elégedett. Nem értek ehhez a szakmához, ezért nem tudom megmondani, pontosan mi a bajom velük, főleg a novellásköteteknél jön ki, hogy míg az egykori 51-es Galaktika hasonló Dick-gyűjteménye óriási hatással volt rám, a mostani agavások nem. S nem tudok másra kilyukadni, mint hogy ezek a fordítások nem szolgálnak olyan gördülékeny olvasnivalóként, mint azok a régiek. Márpedig itt az olvasmányosság nem a szórakoztatás fokmérője, hanem a megértés esélyét adja meg. Mert Dick önmagában is bonyolult, és ha még az olvasással magával is vesződnie kell az embernek, reménytelen.
Volt szó a topikban anno a Kizökkent idő hazai kiadásáról, ami számomra mindkét felvetett problémára jó (azaz rossz) példaul szolgált. Előzetesen hallomásból ismertem, s nagyon vártam - évtizedek óta -, hogy olvashassam. Ehhez képest a befejezése, különösen az utolsó bekezedése olyan volt, hogy nekem teljesen agyoncsapta az egész sztori nyújtotta élményt. És ebben a fodítást is ludasnak éreztem, beszélgettünk is akkoriban, hogy minek tudható ez be. Tudom ugyanakkor, biztos forrásból, hogy Agavénál sem keveset vesződnek egy-egy Dick-regény, annak valamely mondata vagy akár egyetlen szavának magyarításával. Valamiért a végeredmény engem mégsem nyugtat meg.
A végére egy jó hír: e-mailben gratuláltam a kitűnő kiadónak a mostanában elért 100-dik kiadott kötetéhez, s válaszában a cégvezető megnyugtatott, Dickben a továbbiakban sem lesz hiány.
Ps: A filmelemzésekkel nem akarok, nem tudok vitatkozni. Az biztos, hogy 1982-ben, azaz a nyolcvanas évek miliőjében a Blade Runner elképesztő erejű filmnek bizonyult, szerintem PKD ismertségéhez és elismertségéhez minden másnál jobban hozzájárult, attól tartok, Ridley Scott sajátos hangulatú adaptációja nélkül legtöbbünk - magamat is hangsúlyosan beleértve - nem is igazán értenénk az Álmodnak-e az andoridok..., sem a legtöbb más Dick-történet lényegét.
Az összes többi megflmesítésnél azóta is azt éreztem, hogy vagy en bloc gyenge, vagy ha jó is, az eredeti sztorinak - ami a pozitív esetekben zömmel novella! - nem ér a nyomába.
A Betolakodó, A kettes változat vagy az Emlékárusítás kicsiben és nagyban életem legemlékezetesebb novellái közé tartoznak - filmváltozatuk ellenben gyenge vagy legfeljebb közepes.
(Egy barátom mondását tudom megint csak idézni: szerinte a legjobb Dick-moziadaptáció - a Blade Runnert kivéve - Cronenbergtől az Existenz. Dacára annak, hogy az a sztori egyáltalán nem is Dicktől ered. Szerintem is van ebben a paradoxonban igazság.) |
|
A hozzászólás:
 |
|
fryer42
2008-04-13 14:23:42
|
682
|
Filmek:
Általában tényleg csak az alapötletet veszik Dicktől. De pl. az, hogy a Next elején kiírták Dick nevét, nem kicsit dobogtatta meg a szívemet; aztán amikor vége lett a filmnek azt kerestem a DVD-n, melyik "szektor"-ban lehet ez a pár képkocka, mert legszívesebben kikaparnám.
Amiket láttam, azt a következőképp értékelem:
Szárnyas fejvadász:
A film a sci-fi alapköve. Ezzel szemben az alapmű fényévekre van a filmtől; ami annyit jelent, hogy ha átültetik "rendesen" a művet filmre, valószínűleg nem (vagy nem ilyen formában) készítettek volna el egy rakás, mára klasszikusnak titulált sci-fit. A film, ahol gyakorlatilag idegesítő (legalábbis számomra), ahogy száz tonnával próbálta Scott ránkterhelni a sötét, depresszív világképet, valahogy nem adta át azt az érzést, mint a könyv. A könyvet olvasva azonosulni tudtam Deckard-dal, Isidore-ral és a többiekkel; a filmet nézve viszont nem sikerült ezt éreznem. A könyv sötét, nyomasztó világa egy-az-egyben átjött; Dick nagyon jól rajzolta meg az egészet. Scott belevitte a saját művészetét, ami nekem speciel nem mindig jön be (itt nem pl.).
Szárnyas fejvadász (film): 6/10.
Álmodnak-e az androidok elekronikus bárányokkal (könyv): 10/10.
Emlékmás:
Sajnos egyelőre csak a filmet ismerem. Ennek ellenére szinte tuti biztos vagyok abban, hogy Verhoeven is ugyanazt az utat járta be, mint Scott a fejvadásznál. Mondjuk ez film annál jobb, valahogy "fogyaszthatóbb". Verhoevent is jobban kedvelem, mint Scottot. 8/10
Screamers:
Megnézzük...
Imposztor:
Ha nem Dick lenne az alap, akkor azt mondom jó film... így viszont... 7/10
Különvélemény:
Ami Scottnál a túl művészi, az Spielbergnél a popcorn. Ennek ellenére alapmű, mert önállóan zseniális lenne; Dick-alap tekintetében ld. Imposztor. Azért 8/10.
A felejtés bére:
Az eredeti (Paycheck) a legképiesebb Dick-novellák közé illeszthető, egyébként szerintem nagyon jó. A film azért jobb, mint az átlag, mert nem akar több lenni, mint ami: B-kategóriás akciómozi egy mágus alapkövéből! Ami a Szárnyas fejvadásznál nem tetszett (túl erősen szugerál Scott), az itt teljességgel hiányzik; bármikor nézhető, gondolkodni sem kell rajta (különösen ha ismerjük a novellát). Az eredeti egyébként nálam 9/10; a film 7/10.
Kamera által homályosan:
Talán a kedvenc Dick-művem. El sem tudtam képzelni, hogyan lehet visszaadni ezt a sötét (és egyben szatírikus és sokszor humoros) képet, amit a könyv lefest. Meg sem próbálták hagyományos módszerekkel - ez hatalmas pozitívum! A megvalósult film zseniális, még azt is mondhatom, a legjobban ez az adaptáció áll az eredeti közelében. A színészek (bár később ugyebár át lettek rajzolva) nagyon zseniálisan nyomják, Downey olyan szuggesszív, amennyire más ember nem képes. A film 9/10, a könyv 10/10 (11/10 lehetne...).
Next:
A legnagyobb csalódás. A szinte poetikus Aranyembernek ehhez semmi köze nincs (csak az alapötlet csírája ugyanaz). Cage amúgy is anti-Dick jellegű, főleg ebben a filmben; bár összehasonlíthatatlan az eredeti a filmmel. 4/10 (az eredeti novella amúgy 9/10). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
