Na meg a másik vitatható elem "Hungária alkotórészei".
Horvát-Szlavónia valóban elkülönült, olyannyira, hogy lényegében állam volt az államban. Éppen ezért a világháború után nem is volt vitatéma az elszakadása.
Ugyanakkor Szerb Vajdaság mint közigazgatási egység csak 1849-67 közt létezett, és csak részben esik egybe a mostani Vajdaság területével. (amiből pl. a Szerémség eredetileg horvát-szlavóniai terület volt)
Volt 1699-től katonai határőrvidék, ahol többségében szerbek szolgáltak, de az más, egy része horvát-szlavóniai területeken húzódott és a Vajdaságtól fennállása alatt is külön létezett.
Drávaköznek, Muraköznek és a Muravidéknek pedig se Horvát-Szlavóniához, se a Vajdasághoz nem volt köze Trianon előtt.
Erdély valóban sokáig elkülönült, a Partium azonban - amelynek területe sokszor változott - csak a három részre szakadás idején tartozott össze vele, amikor Erdélyt megszerezték a Habsburgok, a Partiumot közvetlenül visszacsatolták Magyarországhoz (leszámítva két kisebb területet Zaránd és Kraszna megyéből)
A kiegyezés után pedig a magyar politika egyik fontos célkitűzése volt a területi integráció helyreállítása, Erdély, a Vajdaság és a határőrvidék közvetlenül visszakerült a magyar közigazgatásba, és rendezték Horvát-Szlavónia státuszát is.
Szlovákia különállásának viszont nem volt történelmi előzménye, mindig is az ország szerves részét képezte. Burgenland pláne. Ezek az elnevezések nem is voltak használatosak a világháború előtt.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy már kialakult a modern magyar nemzettudat, akkor bizony megállapítható, hogy egy egységes országot és egy összetartozó nemzetet szakítottak szét Trianonban. | 
