|
|
|
|
 |
Kvász Ivor
2008-03-30 22:18:11
|
126
|
| Közben eszembe jutott, hogy olvastam erről. Szent István korában összekeverték a törzsek szállásterületét (bár keveredett az már azelőtt is szerintem). Valószínűleg egy ideig később is születtek törzsnévi eredetű helynevek (mert azok is össze vannak keverve), de ez egy korai helynévtípus, tehát a 14. század kizárt. Ha magyar eredetű lenne a név, akkor marad a telepesek között nem ritka újraadaptálás, amire utaltam. De szerintem ignorabimus. |
|
 |
Kvász Ivor
2008-03-30 21:53:38
|
123
|
| (+ Van még a helynevek keletkezésének egy módja, amikor egy adott helyről származó népesség az új helyen a régiről nevezi el a települését. Így keletkezett pl. az Egyesült Államok sok helyneve. A Bihar megyei Kisjenő pedig egy köpésre van Telegdtől, ahol Benkő szerint az udvarhelyszékiek laktak, mielőtt Erdélybe költöztek volna. De nem erőltetném ezt a vonalat nagyon.) |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2008-03-30 21:41:35
|
120
|
| Kiss Jenõ: A nyelvi változás – kutatói dilemmák
idõpont: 2008. márc. 31. hétfõ 14.00
helyszín: Nagyterem
Hogy milyen tag, azt nem tom, minden esetre székfoglaló.
Egyébként Kisjenő, Nagyjenő a Dunántúlon is volt, az egyik ma Tüskevár.
Nagyon vonzó az adott esetben a nyelvi megfeleltetés pontossága, de a román eredet (a savanyúforrás) is elég jó. Ugyanakkor a törzsnév szerintem már Magyarországon sem alkotott helynevet a 15. században (bár ezt csak sejtem).
Egy további sejtésem az, hogy a Kisjenő-Nagyjenő párban alakult ki, a kis-nagy a megkü,lönböztető. Kisinyov környékén van Nagyjenő? |
|
Előzmény:
 |
Kvász Ivor
2008-03-30 21:31:26
|
119
|
Moldvában elég sok a magyar eredetű helynév, ez is egyszerűen magyarázható történeti tényekkel - Moldvába a középkorban sok magyar telepes költözött. Nemcsak huszita menekültek meg az északi és déli csángók ősei éltek ott, de pl. a városi lakosság többségét is magyarok és németek alkották. De Kiss Lajos az első konkrét adatot 1709-ből adja és úgy mellékesen megjegyzi, hogy "1420 óta adatolt". Na pont ezek a korábbi, cirill átírású román névalakok lennének érdekesek.
:) A német névnek semmi jelentősége nincs, egyszerű átvétel a románból. Ami a két Alföld széli helységet illeti, azok a 18. század óta román többségűek, Köröskisjenőn pláne híres ortodox zsinatot is tartottak 1848-ban. A nevük teljesen normálisan fejlődött a magyarból, az ott élők aligha hallottak a manapság Kisinyov néven futó városról. A probléma nem itt van, hanem 1. keletkezhetett-e törzsnévi eredetű helységnév a Kárpát-medencén kívül, a 14. század környékén? Ez döntő jelentőségű, csakhogy ezt én nem tudom. 2. A román az szóvégi magyar -ő hangot törvényszerűen /ew/-ként, az -ót meg /əw/-ként vette át. De ez egy puha terület, mert sok a keveredés.
Kiss Jenő rendes tag? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|