Keresés

Részletes keresés

Kvász Ivor Creative Commons License 2008-03-30 22:18:11 126
Közben eszembe jutott, hogy olvastam erről. Szent István korában összekeverték a törzsek szállásterületét (bár keveredett az már azelőtt is szerintem). Valószínűleg egy ideig később is születtek törzsnévi eredetű helynevek (mert azok is össze vannak keverve), de ez egy korai helynévtípus, tehát a 14. század kizárt. Ha magyar eredetű lenne a név, akkor marad a telepesek között nem ritka újraadaptálás, amire utaltam. De szerintem ignorabimus.
Kvász Ivor Creative Commons License 2008-03-30 21:53:38 123
(+ Van még a helynevek keletkezésének egy módja, amikor egy adott helyről származó népesség az új helyen a régiről nevezi el a települését. Így keletkezett pl. az Egyesült Államok sok helyneve. A Bihar megyei Kisjenő pedig egy köpésre van Telegdtől, ahol Benkő szerint az udvarhelyszékiek laktak, mielőtt Erdélybe költöztek volna. De nem erőltetném ezt a vonalat nagyon.)
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2008-03-30 21:41:35 120
Kiss Jenõ: A nyelvi változás – kutatói dilemmák

idõpont: 2008. márc. 31. hétfõ 14.00

helyszín: Nagyterem

 

Hogy milyen tag, azt nem tom, minden esetre székfoglaló.

 

 

Egyébként Kisjenő, Nagyjenő a Dunántúlon is volt, az egyik ma Tüskevár.

 

Nagyon vonzó az adott esetben a nyelvi megfeleltetés pontossága, de a román eredet (a savanyúforrás) is elég jó. Ugyanakkor a törzsnév szerintem már Magyarországon sem alkotott helynevet a 15. században (bár ezt csak sejtem).

 

Egy további sejtésem az, hogy a Kisjenő-Nagyjenő párban alakult ki, a kis-nagy a megkü,lönböztető. Kisinyov környékén van Nagyjenő?

Előzmény:
Kvász Ivor Creative Commons License 2008-03-30 21:31:26 119
Moldvában elég sok a magyar eredetű helynév, ez is egyszerűen magyarázható történeti tényekkel - Moldvába a középkorban sok magyar telepes költözött. Nemcsak huszita menekültek meg az északi és déli csángók ősei éltek ott, de pl. a városi lakosság többségét is magyarok és németek alkották. De Kiss Lajos az első konkrét adatot 1709-ből adja és úgy mellékesen megjegyzi, hogy "1420 óta adatolt". Na pont ezek a korábbi, cirill átírású román névalakok lennének érdekesek.

:) A német névnek semmi jelentősége nincs, egyszerű átvétel a románból. Ami a két Alföld széli helységet illeti, azok a 18. század óta román többségűek, Köröskisjenőn pláne híres ortodox zsinatot is tartottak 1848-ban. A nevük teljesen normálisan fejlődött a magyarból, az ott élők aligha hallottak a manapság Kisinyov néven futó városról. A probléma nem itt van, hanem 1. keletkezhetett-e törzsnévi eredetű helységnév a Kárpát-medencén kívül, a 14. század környékén? Ez döntő jelentőségű, csakhogy ezt én nem tudom. 2. A román az szóvégi magyar -ő hangot törvényszerűen /ew/-ként, az -ót meg /əw/-ként vette át. De ez egy puha terület, mert sok a keveredés.

Kiss Jenő rendes tag?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!