|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
Pusztai Telivér
2008-03-17 20:28:11
|
270
|
Ezt a mutatónévmás dolgot nem értem. Ki mutatott kire, és hogy szivárgott ez át?
Másrészt a honfoglaláskori szláv népességet nem lehet egy az egyben a mai állapotoknak megfelelően népekre tagolni. Akkor pl. morvákról, fehér horvátokról, karantánokról, vendekről stb. beszélhetünk, nem helyes az utóbbi 1100 év változásait, viszonyait identitásváltozásait mechanikusan visszavetíteni.
Az, hogy a "a tót eredetileg egyszerűen "szláv nyelvet beszélő magyarországi (Kárpát-medencei) ember"-t jelentett." nem dönti el, hogy az első vagy a második magyarázat a helyes.
Mondjuk a germán magyarázat (teuton - tót) sem tökéletes, mert a honfoglalás korára ezek a törzsek már rég elszlávosodtak és ha sem ők, sem mások nem hívták őket germán eredetű néven, miért pont mi tettük volna azt? (Átvétel avaroktól?) |
|
Előzmény:
 |
marczy__
2008-03-17 14:09:12
|
269
|
| Tót: két elméletről tudok, az egyik szerint rokon volna a "deutsch"-csal, gepida eredet feltételezése mellett, a másik (én személy szerint ezt tartom valószínűbbnek) - szerint a több szláv nyelvben használatos toto (az) mutató névmásból került volna át a magyarba ragadványnévként. Emellett szól az, hogy régen nemcsak a szlovákokat, hanem más szláv nyelvet beszélő Kárpát-medencei népcsoportokat, köztük a horvátokat (!) is tótnak neveztek, és csak később szűkült le a szó jelentése "szlovák"-ra. Szóval nagyon is lehetségesnek tartom, hogy a tót eredetileg egyszerűen "szláv nyelvet beszélő magyarországi (Kárpát-medencei) ember"-t jelentett. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|