Anyóka kapcsán mondanám el, hogy az Archivumot is át kell nézni a vélemény formálása elött.
A gazon minden topicot 40 oldal után archiválnak. Kicsivel több jóindulat is elkélne.
Na mindegy!
Gyomok a kertben
A gyomok között sok a gyógynövény is. Sok gyomnövény tartalmaz bizonyos hatóanyagokat, melyek javitják a talajt, mindegyik jelzést ad számunkra.
A gyomok egy része valódi talajjelző, s ezek előfordúlásából talajunk sajátoságait éppúgy felismerhetjük, mint a tápanyagellátás és a talajápolás hiányosságait.
Mindenki tudja, hogy a kertjének mely részében, milyen gyomnövény nő, de minden évben jelentkeznek újabbak is, ha ezeket egy ideig engedjük nőni őket, amig már felismerhetőek sok mindent megmutatnak nekünk.
- Ha vadvirágfélék, lángszínű egynyári hérics, vagy szarkaláb fordúl elő, akkor ezek a gyomok nem csak a mésztartalmat jelzik, hanem a humusztartalmat is. Vagyis termékeny talajunk van.
- Vadrepce, a kissé mérgező pipacs, árvacsalán, apró szulák, mezei veronika, mélyrétegű termékeny talajt jeleznek.
- Ha csalánfélékkel, fekete csuporral, vagy füstikefarokkal találkozunk akkor, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodnak.
Ez a talaj már egészen enyhén savaúi is lehet, mert ezek nem mészjelölö növények.
- Ahhol a kistermetű nagyon csípös csalán fordúl elő ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag. Ezeken a helyeken nem szabad nitrogén tartalmú növényekkel trágyátni.
- Ha a terület labodafélék, disznóparéj, vagy salátaboglárka uralják , akkor a talaj nehéz, de jó vízgazdálkodású.
- Azomban, ha a salátaboglárka mellett libapimpó, mezei-, vagy vízimenta, madárkeserűfű, vagy mezei zsurló is feltünik akkor tudnunk kell, hogy pangó vízet és levegőtlen talajt jelentenek. Az ilyen helyek "gyógyitására" sikeresen telepítsünk sárga nőszirmot (Iris pseudacorus)
- A tyúkhúr és a veronikafélék jelenléte nagy humusz-,és tápanyagtartalmú, nitrogénnel telített talajt jeleznek.
Javító hatású gyomok
A kereklevelű repkény (Glechoma hederacea), az indiánfű (Ajuga reptans), a mentafélék, és a kövér porcsin (Portulaca oleracea), ha fák alatt élnek elriasztják a kártevőket.
Rendkivül jó talajjavító a csalán: vasat, kovavasat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után.
A gyomok vagy inkább ezek vadnövények rendkivűl jó méhlegelök, ezért érdemes addig megtartani őket amíg más kultúrnövények nem kezdenek el nyílni.
Néhány növény azomban nem közvetlenül, hanem a nyomában maradó méreganyagok által válik hasznossá.
Ide tartozik a legtöbb tavasszal vírító növény is, mint pl a sáfrányfélék, a hóvirág, és hasonó növények.
A kertünknek legyen egy kicsi része amely gyomos, pontosabban vadnövényes, hiszen a kertünkben élő madarak: a fekete- és a sárgarigó, a pinty a cinke, a vörösbegy és más vendégek, itt szerzik be azt a kis mennyiségü mérget amelyre egészségük érdekében szükség van. Ezért rá vannak utalva a tavasszal nyíló sáfrányfélékre, a hóvirágra és a többi tavaszi mérgező növényre.
Kedvelt élőhelye lehet a pillangóknak, a csalán, a bogáncs, az árvácskafélék, az ibolyákról, az árvácskáról, fűzikéről és a kutyatej.
Vagy a kert fái, bokrai, int a mogyoró, a nyár, az orgona, a fagyal stb.
Az éjjeli pávaszem hernyója a rózsafélék családjához tartozó növényeken: mandulán, szedren, rózsán, kökényen stb fejlődik.
A nappali kis pávaszem tápnövénye a csalán és a komló, a citromlepkéé a kutyabenge (Frangula alnus).
De a pillangok kedvelik a dáliákat, őszirózsát, levendulát és a loncokat.
Vadnövényekből (gyom) készített trágyalé és hatásuk
Ezekhez a trágyalavekhez érdemes kertünkön kivül alapanyagot gyüjteni.
Csalán különösen fontos a felületi komposztrétegre, mivel a levelei csalánozó égetően szörős, a csigák menekülnek töle, de ugyan ezért a harmatot is felfogják, visszatartják. Ilyen csalántakaró hasznos a zöldségekhez.
A csalán alapnövény a trágyalé készitéséhez.
A vadon előforduló fekete nadálytő (Symphytum officinale) nagyon dekorativ évelő növényként méhlegelő és gyógynövényként is ültethetjük. Jó takaróanyag, és a komposzt, ill nyesedék értékes alkotórésze. Trágyalének is éppen olyan jól használható, mint a csalán, minden szabadföldi és cserepes növény számára tápláló, növekedés- és virágzásserkentő.
A nadálytőhöz keverhetünk pitypangot (Taraxacum officinale), medvetalpat (Heracleum sphondylicum), útifűfélétet és cickafarkkórót (Achillea millefolium). Mindezek a növények nagy mennyiségben általában az utak mellett találhatók.
A nadálytő kedvelt élőhelye a patakpartok, vihetünk haza gyökérdarabkáját, vagy magját, évelő de ha kertünkben az élőhely nem megfelelő, eltünik.
A közönséges bodzát (Sambucus nigra) is vadnövénynek tekinthetjük. Riasztó hatása főként az egerek, pockok és vakondok ellen nyílvánul meg. Elég csak egy bodzaágat a vakodtúrásba szúrni, vagy melegágyat ágaival teríteni!
A bodzár már a nedvkeringés beindulása után elkezdhetjük szedni, minden része felhasználható, még egész ágai a terméssel együtt. Takaróanyagként a mellette levő növényeket védi a földibolhától, trágyaléként pedig különösen jól hárítja az állati kártevőket.
A zsurló (Equisetum sp.) trágyaleve megelőzi a talajuntságot, de használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a hagymagiliszta ellen is. Jó a palántadölés megelőzésére, ha a palánták túl meleg, nedves és tápdús talajban vannak.
A kerti mályva (Althea officinalis) olyan területen, ahol a levegő nem elég párás, általában rozsdafertőzött lesz, ezt megelőzhetjük, ha zsurlóból készült trágyalével permetezzük.
A Macskagyökér (Valeriana officinalis) trágyalevét salátára, hagymára, s.répára ne használjuk.
|
