Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
szemeszter Creative Commons License 2008-02-19 08:18:49 379

Szia Minnetonka!

 

Szerintem egyik állítás sem helyes.

A hőszabályzók és hőmennyiségmérők beiktatása rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás - nem a bekerülési költség nagysága miatt, hanem azért, mert az építéskori állapothoz képest új épületgépészeti rendszer kerül beépítésre.

A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított, legalább 4/5-ös hozzájárulás szükséges.

Persze, lehet ezt egyszerű korszerűsítésnek is tekinteni (szerintem helytelenül), amihez viszont elég a megismételt közgyűlés többségi határozata is. Ez azt jelenti, hogy akár két tulajdonos is dönthetne másik 198 nevében.

 

Az ÖKO pályázat beadása előtt nem árt vizsgálni a fűtésrendszer korát és állapotát. Nem biztos, hogy nyerő egy 30-40 éves, elöregedett, eliszaposodott fűtésrendszerre szabályzókat, mérőeszközöket szerelni.

Véleményem szerint a régi fűtésrendszerek esetén kizárólag a fűtőtestek és vezetékek teljes cseréjével egybekötött mérési és szabályozási rendszer kialakítása a célszerű.

Azt sem árt vizsgálni, hogy a jelenlegi rendszerhez fűtőtestenként, avagy lakásonként lehet-e felszerelni a mérőeszközöket. A célszerű a lakáspnkénti egy db - lépcsőházi mérőszekrényben elhelyezett - mérőeszköz.

A szabályozásnak természetesen fűtőtestenként illik működnie.

 

A tartozásokkal kapcsolatosan fel kellene hívnod a közös képviselő figyelmét, hogy nem feltétlenül kell megvárnia, hogy hat havi közös költséget meghaladó tartozása halmozódjon fel egy-egy tulajdonosnak.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy lényegesen kisebb tartozás esetén is jogi útra vigye az ügyet a képviselő.

A törvénynek az a mondata, hogy a közös képviselő köteles közölni és beszedni a közös költséget, nem azt jelenti, hogy a közös képviselő személyesen megy "kalapozni", hanem azt, hogy minden tőle elvárhatót megtesz a közös költség behajtására. Szükség esetén kezdeményezi a területikeg illetékes Bíróságon a Fizetési meghagyás kibocsátását.

A hat havi közös költséget meghaladó tartozás esetén dönthet a közgyűlés a tartozó tulajdonos ingatlanának jelzáloggal történő megterheléséről. Ettől a lépéstől a Társasháznak még nem lesz pénze, csak biztosítéka arra, hogy nem léphet meg a tartozó tulajdonos úgy, hogy a lakását eladja.

Van egy jó hírem! Hamarosan lesz új törvényünk, ami állítólag már nem ad lehetőséget a jelzálogjog bejegyzésére úgy, hogy előtte a Társasház nem kísérelte meg a behajtást. Értesüléseim szerint a jövőben csak eredménytelen fizetési meghagyást követően lehet jelzálogjogot bejegyeztetni. Vagyis csak akkor, ha a tartozást nem lehet beszedni, inkasszálni  - jövedelemből, számláról letiltani -, avagy tárgyi végrehajtás útján beszedni.

Előzmény:
Minnetonka Creative Commons License 2008-02-16 13:54:38 375

KEdves Fórumozók! 

 

Tegnap közgyűlésen voltam, amelynek egyik napirendi pontja az öko- pályázat lehetőségeinek ismertetése volt. Kérdésem, hogy hány százalékos egyetértésnek kell lennie ahhoz, hogy egyáltalán beadhassuk a  pályázatot. Itt 51 % hangzott el, de voltam közgyűlésen, ott 75 százalék + 1 szavazatot említettek. Mi az igazság?

 

Más.... Van több lakó, akinek már hosszabb ideje igen magas közösköltség tartozása van. Kérdésem.. ha jogi eljárással igyekszünk beszedni a tartozást, akkor mi ennek a módja. Igaz-e, hogy külön kell megszavaztatni, alkalmanként, éppen kivel kapcsolatban lépünk. Nem lehet ezt, mint szükséges eljárási módot, az SZMsz-ben deklarálni?  

 

 

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!