Szia Minnetonka!
Szerintem egyik állítás sem helyes.
A hőszabályzók és hőmennyiségmérők beiktatása rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás - nem a bekerülési költség nagysága miatt, hanem azért, mert az építéskori állapothoz képest új épületgépészeti rendszer kerül beépítésre.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított, legalább 4/5-ös hozzájárulás szükséges.
Persze, lehet ezt egyszerű korszerűsítésnek is tekinteni (szerintem helytelenül), amihez viszont elég a megismételt közgyűlés többségi határozata is. Ez azt jelenti, hogy akár két tulajdonos is dönthetne másik 198 nevében.
Az ÖKO pályázat beadása előtt nem árt vizsgálni a fűtésrendszer korát és állapotát. Nem biztos, hogy nyerő egy 30-40 éves, elöregedett, eliszaposodott fűtésrendszerre szabályzókat, mérőeszközöket szerelni.
Véleményem szerint a régi fűtésrendszerek esetén kizárólag a fűtőtestek és vezetékek teljes cseréjével egybekötött mérési és szabályozási rendszer kialakítása a célszerű.
Azt sem árt vizsgálni, hogy a jelenlegi rendszerhez fűtőtestenként, avagy lakásonként lehet-e felszerelni a mérőeszközöket. A célszerű a lakáspnkénti egy db - lépcsőházi mérőszekrényben elhelyezett - mérőeszköz.
A szabályozásnak természetesen fűtőtestenként illik működnie.
A tartozásokkal kapcsolatosan fel kellene hívnod a közös képviselő figyelmét, hogy nem feltétlenül kell megvárnia, hogy hat havi közös költséget meghaladó tartozása halmozódjon fel egy-egy tulajdonosnak.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy lényegesen kisebb tartozás esetén is jogi útra vigye az ügyet a képviselő.
A törvénynek az a mondata, hogy a közös képviselő köteles közölni és beszedni a közös költséget, nem azt jelenti, hogy a közös képviselő személyesen megy "kalapozni", hanem azt, hogy minden tőle elvárhatót megtesz a közös költség behajtására. Szükség esetén kezdeményezi a területikeg illetékes Bíróságon a Fizetési meghagyás kibocsátását.
A hat havi közös költséget meghaladó tartozás esetén dönthet a közgyűlés a tartozó tulajdonos ingatlanának jelzáloggal történő megterheléséről. Ettől a lépéstől a Társasháznak még nem lesz pénze, csak biztosítéka arra, hogy nem léphet meg a tartozó tulajdonos úgy, hogy a lakását eladja.
Van egy jó hírem! Hamarosan lesz új törvényünk, ami állítólag már nem ad lehetőséget a jelzálogjog bejegyzésére úgy, hogy előtte a Társasház nem kísérelte meg a behajtást. Értesüléseim szerint a jövőben csak eredménytelen fizetési meghagyást követően lehet jelzálogjogot bejegyeztetni. Vagyis csak akkor, ha a tartozást nem lehet beszedni, inkasszálni - jövedelemből, számláról letiltani -, avagy tárgyi végrehajtás útján beszedni. |