"A hegy nem barát" - persze hogy nem. Másszál hegyet és megtudod, miért.
Most először érzem azt, hogy ugyanazt mondjuk, mégsem értjük egymást...
Nyilvánvalóan nem arra gondoltam, hogy ez egy irodalmiaskodó beszólás lett volna, hanem pontosan egy racionális útmutatás egy székely ember részéről a maga keresetlen, ámde találó szűkszavúságában.
Ez bizony pontosan azt jelenti, amit később te is leírtál.
Ellenben az erdő bölcsessége a világon semmit nem jelent, gombolyag a játszó cicák karmocskái közt, ezért akkor sem érint meg, ha japánok írnak ilyesmit, akkor sem, ha magyarok. (Pláne, ha azt a japánt ugye magyar fordításban olvassuk, ki tudja, mit is írt valójában...)
És hogy akkor sem értjük egymást, ha fonéma-szinten ugyanazt is mondjuk, valami sokkal mélyebb ellentétet tesz nyilvánvalóvá.
Ágoston Vilmos nem hiteles erdélyi neked, gondolom, Bodor Ádám sem, akinek szenzációs szösszenetei jelennek meg hónapok óta az ÉS-ben és egyéb munkásságát már nem is taglalnám, mert nyilván azt sem tudod, ki az, másrészt még véletlenül elírnám a nevét...
Kizárólag az a hiteles erdélyi és/vagy magyar, aki ezt az egész irodalmi giccset maradéktalanul "megérti" és elfogadja, netán adakozik szoborra.
És még valami, ha már külön-külön nem tudok mindenkire reagálni. Szóba került az imént is, meg korábban is a Baumgarten-díj.
Nos, elég ránézni a díjazottak sorára, különösen a 20-as évek vége 30-as évek eleje relációban, hogy láthassuk, sokan kaptak ilyen díjat, akiket ma nem akarnánk a középiskolai tananyagba beleerőszakolni.
És hát pofára is ment, kétségkívül, eklatáns példa erre József Attila, akinek a Babits-csal meglévő oda-vissza félreértéseken alapuló kapcsolatát talán jól illusztrálja az alábbi idézet:
http://www.btk.elte.hu/celia/ja/basch.htm
Végül József Attila a díjat nem kaphatta meg, csak afféle ösztöndíjat, mintegy másodfokot, amit ő haláláig nehezményezett is, amit Vágó Márta naplójából, illetve levelezésükből tudhatunk.
Azt persze nem mondhatjuk, hogy az addigra nyilvánvalóan megbomlott elméjű költőt a díj elmaradása okán érzett frusztráció vitte a vonatsínekre, de ekképpen azt sem, hogy Wass-t az állítólagosan megtagadott, azóta közkeletűen Kuncze Gábornak tulajdonított és sokszor cáfolt állampolgársági kérelem megtagadása késztette volna az öngyilkosságra.
Azt viszont elmondhatjuk, hogy ahogy most liberális politikusok tanácstalanul állnak pl. Sztálin budapesti díszpolgárságának kiradírozása előtt, hát bizony az irodalmi életben is probléma minden elismerést pusztán szakmainak tekinteni.
Úgyhogy egy Baumgarten-díjra hivatkozni önmagában kevés... |