A legnagyobb pedig Aurangzeb halálakor (1707), nálam már csak a déli csücsök hiányzott a szubkontinensből.
Igen én is erről beszéltem... Aurangzeb hódításai hatalmas méretű szintiszta hindu területeket csatoltak a birdalomhoz. És itt nem csak a vallás az érdekes. Míg északon a muszlim igazgatásnak, és a két (ill. több) vallás együttélésének több évszázados hagyománya volt, addig délen mindez újszerű volt, és értelemszerűen baromi nagy ellenállást váltott ki.
Ráadásul Aurangzeb a hatalmát, a korábbi moguloktól eltérően szinte kizárólag a hadseregre alapozta, ez pedig északon is szembefordította az elitet a központi uralommal. A lázadások amik végül a birodalom széthullását okozták, már Aurangzeb uralkodásának második felében kitörtek, és Aurangzebnek nem is sikerült elfolytania őket.
Megjegyzem nem értem, hogy Nagy Sándor birodalmának sorsa miért nem jó példa arra, ami a mogulokkal történt. Nagy Sándor elfoglalt egy csomó egészen elétrő szokású területet, majd halála után a birodalom felbomlott, a szakadás pedig nagyjából a hagyományos kulturális, politikai határok mentén következett be. Annak ellenére, hogy a makedón elit Baktriától Egyiptomig és Hellaszig hatalmon maradt, a birodalom felbomlott.
A moguloknál is nagyjából ez történt, a mogul birodalomból létrejövő többé kevésbé független politikai alakulatok többségében a mogul dinasztia (de legalábbis a helyi muszlim elit) maradt hatalmon. - kivéve a Közép-Indiában.
Ráadásul a mogul birodalom formailag nem szűnt meg, a nagymogul elsőségét ezek az államok nem kérdőjelezték meg, és nem is nevezhető kizárólag formálisnak a kapcsolat.
(erre csak egy példa: a plassey csata kimenetelét döntően határozta meg, hogy Siraj ud Daula saját csapatainak nagy részét a nagymogul felszólítására Delhibe rendelte, mivel az afgánok 1756-ban is megtámadták és kifosztották a várost.) | 
