|
|
 |
Törölt nick
2008-02-05 18:40:45
|
6322
|
Nekem semmi bajom Wass-sal: szerintem a jelenlegi politikai helyzet miatt van reneszánsza, és ha egyszer ez az ország normalizálódik, akkor ő is a helyére kerül talán. Azt viszont otromba és ízléstelen dolognak tartom, hogy valakit pusztán azért magyarellenesnek és egyebeknek bélyegzünk, mert Isten ments rossz véleménnyel van a kedvenc írónkról. Mi lenne, ha én meg azt mondanám, hogy nekem pedig XY a kedvenc íróm, és aki nem szereti őt, az nem magyar?
Azt is tudom, hogy az a bizonyos "másik" oldal időnként valóban nem válogat bizonyos dolgokban. Na de azt se feledjük el (és sajnos időnként ez a topik is jó példa rá), hogy a Wass-hívők se különbek mindig a Deákné vásznánál (tisztelet a kivételnek): ha ellenvéleménnyel találkoznak, azonnal az ember torkának ugranak (újra tisztelet a kivételnek). Szóval, függetlenül attól, hogy ki Wass-szimpatizáns és ki nem, bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Egy kis anyázásért egyik félnek sem kell a szomszédba mennie, és ez a legszomorúbb az egészben. Tisztelet a kivételnek, mindkét oldalon. |
|
A hozzászólás:
 |
Zete
2008-02-05 16:00:32
|
6319
|
Nem kezdünk puffogtatni, nem érdemes. Az írásai mindent elárulnak a szerzőről.
Ezzel a "stílussal" szemben a legjobb a közöny, mégha néha roppant nehéz is ellenállni a kemény szavak használatának.
A lényeg, hogy WA neve és munkássága fenn fog maradni, az övé nem. |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2008-02-05 13:42:22
|
6317
|
Az is a véleményszabadság része, ha valaki megmondja, ha valami nem tetszik neki. Vagy a csak a nekünk tetsző vélemény lehet szabad? Aki ennek ellentmond, az nemzetellenes stb.?
Egyébként amit a Wass-hívek hitéről mondasz, ugyanezt mondja Cs. Gyimesi Éva is:
'A kanonizáció-elméletek szóhasználatában az értelmezői közösség jól meghatározott fogalmi hálóval jellemezhető diskurzusközösséget is jelent, amelyben az irodalmi interpretáció elméletileg is megalapozott, nyilvánvalóvá tett előfeltevésekre támaszkodik, és tárgyi-logikai szempontból koherenciára törekvő szövegekben valósul meg. A "hívek" közösségét azonban véleményem szerint inkább az adott mű és/vagy szerző iránti egyfajta hit, vallásos imádat teremti meg, ami mögött hiába keres az ember tisztázott fogalmakat arról, hogy mik a nyelvi műalkotás ismérvei, vagy mi az, hogy esztétikai érték, milyen terminológia alkotja azt a metanyelvet, amelyen beszélni lehet ezekről.
Az értelmezői közösségek kijelentései bizonyos diszciplínák keretében úgy-ahogy cáfolható megállapításokat tartalmaznak. A "hívek" avagy - ha úgy tetszik - "hitközösségek" (kultikus) kijelentései azonban kizárnak minden kérdést és ellenvetést, mert amiben hisznek, nem is kívánják interpretálni, pusztán csak állítanak, minősítenek. A szoboravatás itt megelőz minden értelmes reflexiót. Mintegy "kikiáltják" ezt vagy azt a szerzőt a legnagyobb íróvá.'
S mielőtt elkezdünk Cs.Gy.É. ellen "magyart megvető" stb. frázisokat pufogtatni, talán érdemes tudni róla, hogy ő a Babes-Bolyai Egyetem tanára, aki az 1970-es, 1980-as években nyíltan szembefordult a Ceausescu-rezsimmel, levélben tiltakozva az akkori, a magyar diákokat sújtó tanügyi módszerek ellen. Tizenöt éven keresztül megfigyelte és zaklatta a Secu. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|