Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2008-02-03 19:37:53 453

Írod:

 

"Én itt nem a múltra, az átvétel folyamatára, nyelvi módozataira szerettem volna utalni, hanem a jövőre, arra, hogy a köznyelvbe kerülés után a befogadó nyelv szabályai alapján használjuk, nem pedig a forrásnyelv szerint."

 

 

Itt egy kis zavar van az idővel.  A felsorolt szavakat a magyar nyelv már átvette. Az én feltételezésem szerint ezeken a kölcsönszavakon a magyar nyelv nem változtatott, és nem is fog.

 

"De ha - más esetekben - csak az alapszavak kerülnek be, akkor azok változatai már a befogadó nyelv rendszere szerint alakulnak ki. "

 

Igen, ez elképzelhető, de akkor nem fogsz találkozni ezzel a jelenséggel, mivel ez a rövidülési tendencia nem a magyar nyelv változási tendenciája.

 

Az urizál példa remek, azonban nyilvánvaló, hogy a pótnyúlás "nosztalgiája" jelenik meg benne: a magyar mentális lexikonban meglevő rövid ur- tőhöz keül hozzá ez a képző, nem pedig az ebből pótnyúlással kialakult szótári alakhoz.

A hozzászólás:
Lalo Creative Commons License 2008-02-03 11:32:38 451
"A magyar nyelv nem a kettőnk közötti alku kérdése."

Így van. Én tőled azt a beígért példát várom, amire utaltál:

"Soha nem állítottatm, hogy a forrásnyelv (sic!) ferlülírta vona a befogadó nyelv sajátosságait (bár ilyesmire is akad esetenként példa)." [Azért ebben a mondatodban a (sic!) használata nem igazán méltányos.]

Én azt írtam:

"De abban a pillanatban, amikor bekerül a köznyelvbe, akkor a magyar nyelv kiejtési és egyéb szabályai, szokásai lesznek a meghatározók."

Erre úgy reagáltál, hogy a felhozott példáim etimológiáját megadtad és azt mondtad, hogy:

"A példáid semmiféle tendenciát nem jelölnek, így nem alkalmasak analógiás, közvetett bizonyítéknak.."

Én itt nem a múltra, az átvétel folyamatára, nyelvi módozataira szerettem volna utalni, hanem a jövőre, arra, hogy a köznyelvbe kerülés után a befogadó nyelv szabályai alapján használjuk, nem pedig a forrásnyelv szerint. Tehát az általam felsorolt jövevényszavak magyar nyelvbe kerülésének különböző történetei nem alkalmasak az állításom cáfolására.

A kiinduló példák kapcsán valóban elképzelhető, hogy egyszerre kezdték használni azok különböző alakjait a magyar szövegeken belül, s így kvázi külön szavakként kerültek be a magyar nyelvbe. De ha - más esetekben - csak az alapszavak kerülnek be, akkor azok változatai már a befogadó nyelv rendszere szerint alakulnak ki. Remélem ezzel egyetértesz.

Az -izál végződés esetében kihagytad az urizál-t, ahol rövidülés van.
Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2008-02-03 09:52:15 450

A magyar nyelv nem a kettőnk közötti alku kérdése.

 

Az első felvetésedet egyszerűen nem értem. A magyar nyelvben van hosszú-rövid váltakozás, de ennek az általunk vizsgált szavak esetében nincs jelentősége.

Itt arról van szó, hogy átvettünk szócsoportokat, amelyekben az átadó nyevben valószínűéeg hangsúlyváltaklozás van, és ezt - mivel a magyarban fix a hangsúly - az átvevő az mgh. hosszának változtatásával jelezte.

 

Az általad kívánt vizsgálat felesleges, mert a tendenciák egyértelműek. Ugyanakkor a rászletes vizsgálathoz nincsenek megbízható empíriák. A kiejtés diakron vizsgálata eleve spekulatív, és a helyesírás is váltakozik.

 

A felsoroltad szavak is a felső regiszterbe tartoznak, emellett a különböző írásmódú alakjainak használati gyakorisága is eltérő, de ez közömbös, mert a magyar anyanyelvűek számára ezek külön szavak, az idegen kézpők nem kerültek áty a nyelvünkbe  rendszerszerűen.

 

Az aktív esetében az aktivitás, aktivizál alakok jelentése erősen szór (pl. az aktivizál esetében jelentéshasadás kíséretében figyelhetünk fel a magyar képző megjelenésére: aktivál)

 

A stílus esetében nehogy már köznyelvi szó lenne a stilisztika, stilizál, tehát, ha a 'micsoda stílus ez', vagy 'jó stílusban boxol' kifejezések köznyelvinek is tekinthetők, a derivátumok már nem.

 

Épp az -izál végződéssel kapcsolatban kell megjegyezni, hogy  megjelenik nem latin eredetű szavakon is: pityizál, bratyizál, ahol rövidülés nyoma sem fedezhető fel, ugyanakkor olyan jövevényszavak is vannak, amelyekben -izál végződés van, de nincs párjuk, bokruk, pl. hezitál, fraternizál.

 

És így tovább.

 

A magyarban természetesen van morfológiai összefüggésű rövidülés, pl.

 

 

         -- írat

ír

         -- irat

 

 

azonban ez kifejezetten ere a képzési szituációra vonatkozik.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!