Keresés

Részletes keresés

Lalo Creative Commons License 2008-02-02 22:00:07 447
Na jó, alkudjunk meg. Elfogadom, hogy az átvett szóalakokban a magánhangzók rövidülésének alapja az eredeti nyelv valamilyen sajátossága, pl. a hangsúlyváltozás lehet. De ennek a magyarba való kerüléséhez szükséges volt az itt már meglevő hosszú és rövid magánhangzós szóváltozatok megléte. Ha ez teljesen idegen lett volna, akkor nem lehetett volna meghonosítani ezt a rendszert. Szerintem. De ha tudsz az ellenkezőjére példát - amire előző hozzászólásodban utaltál - azért arra kíváncsi lennék...

Igazi bizonyíték minderre persze e szavak magyar szövegekbeli használatának a végigkísérése lenne a megjelenésüktől a köznyelvbe kerülésükig. Nyilván egy ilyen kutatás lebonyolítása többe kerülne a nyerhető eredménynél, de esetleg valami más vizsgálat melléktermékeként valamikor sor kerülhet rá.

Viszont azzal nem értek egyet, hogy az így viselkedő jövevényszavak szigorúan a "legfelső regiszterhez" tartoznak. Az itt előkerült szavakra ez igaz lehet, de azért sok ilyen szó teljesen köznyelvi már, pl.: aktív, stílus, típus, agresszív, kollektív, stb.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2008-02-02 20:55:54 446

Még egy:

 

Miért írod, hogy a málna, pálca, kapitány a magyarban teljesen megváltoztak?

 

A málna, pálca vélhetően szerb-horvát eredetűek és e nyelvekben úgy tűnik az első szótagon volt a hangsúly (szemben más szláv nyelvekkel) - ezért feltételezhető, hogy a kölcsönzéskor az i nemigen hangzott.  A kapitány szó esetében a "teljes" változás a szóvég palatalizálódása, ami viszont nem ritka a magyarban (csalán - csóllány).

 

Az inzsellér pedig minden bizonyyal népetimológia.

 

 

A példáid semmiféle tendenciát nem jelölnek, így nem alkalmasak analógiás, közvetett bizonyítéknak..

Előzmény:
Lalo Creative Commons License 2008-02-02 19:40:00 443
Kedves Kis Ádám!

Azt írod:

"Sokkal valószíínűbb az, ... hogy ezekben a szavakban a forrásnyelven történt hangsúlyáthelyezés, és a magyarok a hangsúlyos szótagot hosszabbnak, a hangsúlytalant rövidebbnek érezték."

Ezen én rendkívül csodálkoznék. Nem azon, hogy a hangsúlyos szótagot hosszabbnak és a hansúlytalant rövidebbnek éreznék a magyarok, hanam azon, hogy a forrásnyelv lenne meghatározó a befogadó nyelvvel szemben. Amíg csak egy szaknyelven belül fordul elő egy idegen szó, addig persze úgy írják és ejtik, ahogy az illető szakterület specialistája tanulta és használja az idegen nyelvi környezetben. De abban a pillanatban, amikor bekerül a köznyelvbe, akkor a magyar nyelv kiejtési és egyéb szabályai, szokásai lesznek a meghatározók. Rengeteg ilyen példa van, amikor a jövevényszó a magyar nyelvbe kerülve teljesen megváltozott.

Ilyenek pl. a málna, pálca, kapitány, inzsellér stb. stb.

Afelől is kétségeim vannak, hogy a magyar köznyelvet használókat tömegesen érték görög nyelvi hatások, amelyek során leképezhették volna a hangsúlyos szótagokat hosszú mássalhangzóvá, a hangsúlytalanokat pedig röviddé. Azt se tartom valószínűnek, hogy ezt a közvetítést az illető szakterület specialistája végezte volna el a magyar köznyelv számára.

A magam részéről továbbra is elképzelhetőnek tartom azt, hogy mivel a magyar nyelvben számos hosszú és rövid magánhangzós szópár van - amelyek persze a legkülönbözőbb időben és nyelvfejlődési módokon alakultak ki - mondhatjuk azt, hogy a magyar nyelv szereti az ilyen hosszú és rövid magánhangzók közötti váltásokat. (Pontosabban a magyar nyelvet beszélők szeretik ezt.)

Tehát nem csak a pótnyúlásos eseteknél találkozhatunk ilyesmivel, hanem más esetekben is, pl.:

fúr - furat, fél - felet, tél - telet, cső - csöves, stb. stb.

Így teljesen elegendőnek vélem a magyarban meglevő, nem kizárólagosan, de ahhoz elegendő mértékben megtalálható hosszú-rövid magánhangzó váltakozást, hogy ehhez a sémához akár a görög eredetű szavak is besorolódhattak.

Ami az orosz nyelvi példát illeti, én ott is az orosz, mint befogadó nyelv belső rendszerét venném figyelembe, bizonyára ott is lehetne a forrás nyelvtől független szabályszerűséget találni.

Véleményedet - legalábbis számomra - azzal tudnád elfogadhatóvá tenni, ha
mondanál olyan egyértelmű példákat jövevényszavakra, ahol a forrás nyelv szerkezete felülírta a befogadó nyelv sajátosságait.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!