Keresés

Részletes keresés

lujo2 Creative Commons License 2008-01-30 16:47:12 189
Biztosan a NBA maitt van összeszarva
topikhelyettes Creative Commons License 2008-01-30 16:18:22 169

 

„Félelemben él Magyarország, és a tüntetők az ország élő lelkiismeretét testesítik meg” - fogalmazott a Civil Jogász Bizottság társelnöke a Parlament előtt. „Profit- és pénzközpontú Magyarország jött létre, vissza kell venni az országot azoktól, akik túszul ejtették, felnőtté kell válnunk és egy emberközpontú szilárd értékrendű országot kell építenünk” - mondta. Szerinte menekültként, megfélemlített emberként élnek az emberek saját hazájukban és „mintha természeti katasztrófa” söpörné el a vasútjainkat és az egészségügyet, értékeinket.

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2008-01-30 13:00:49 86
...és nyomorúságban.
méregkeverő Creative Commons License 2008-01-30 12:40:46 69
Mikor is írta József Attila ezt a verset?
MGperY Creative Commons License 2008-01-30 12:14:12 40
aki egy morvais topikban zsenit idéz, az más aljasságokra is képes :)))
Törölt nick Creative Commons License 2008-01-30 11:48:01 26

Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár

bűn, öngyilkosság, lelki restség,
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!

betoppanó rokon Creative Commons License 2008-01-30 11:30:59 11

 

Helyes.Féljetek is:

 

http://www.youtube.com/watch?v=-ubXbq263_w

Pávek úr Creative Commons License 2008-01-30 11:17:41 1
(00rbán)tól.
upi2000 Creative Commons License 2008-01-30 11:17:38 0
H0rr0r0rszág...
A hozzászólás:
topikhelyettes Creative Commons License 2008-01-30 11:16:16 -

FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT.

 

HAZÁM

1

 

Az éjjel hazafelé mentem,
éreztem, bársony nesz inog,
a szellőzködő, lágy melegben
tapsikolnak a jázminok,

nagy, álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán. Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,

a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor

munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.

2

Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár

bűn, öngyilkosság, lelki restség,
mely, hitetlen, csodára vár,
nem elegendő, hogy kitessék:
föl kéne szabadulni már!

S a hozzáértő dolgozó
nép gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.

Az erőszak bűvöletében
mint bánja sor törvényhozó,
hogy mint pusztul el szép fajunk!

3

A földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát,
csákányosokkal puszta tért nyit,
szétveret falut és tanyát.

S a gondra bátor, okos férfit,
ki védte menthetlen honát,
mint állatot terelni értik,
hogy válasszon bölcs honatyát.

Cicáznak a szép csendőrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,

hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ.

4

Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.

Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.

Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család.

Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.

5

A munkásnak nem több a bére,
mint amit maga kicsikart,
levesre telik és kenyérre
s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.

Az ország nem kérdi, mivégre
engedik meggyűlni a bajt
s mért nem a munkás védelmére
gyámolítják a gyáripart.

Szövőlány cukros ételekről
álmodik, nem tud kartelekről.
S ha szombaton kezébe nyomják

a pénzt s a büntetést levonják:
kuncog a krajcár: ennyiért
dolgoztál, nem épp semmiért.

6

Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.

Nem adna jogot a parasztnak,
ki rág a paraszt kenyerén
s a summás sárgul, mint az asztag,
de követelni nem serény.

Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.

Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.

 

7

S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!

Totyogjon, aki buksi medve
láncon - nekem ezt nem szabad!
Költő vagyok - szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!

Adtál földmívest a tengernek,
adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,

hogy mi ne legyünk német gyarmat.
Hadd írjak szépet, jót - nekem
add meg boldogabb énekem!

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!