"Minek előtte tökéletesen megvizsgált nagy grammatikát bocsátana ki a' magyar tudós Társaság , a' helyesirásra 's a' nyelv' paradigmáira nézve kívánt bizonyos főbb szabások felett felett megegyezni; hogy neve alatt kijövendő évkönyveiben, folyóiratában 's hivatalos jelentéseiben, ha más meg más elmék tünnek is ott elé sajátságaik' jeleivel, az egy erkölcsi test' irása' mófja, tétovázó és tarka ne legyen."
...
"Nem akarván ennél fogva a' Társaság , az általa megállítottra nézve , egyszer mindenkorra lenni parancsoló , szabadjokra hagyja még tagjainak is , hogy e' szabásokat, midőn tulajdon személyükben állnak elé munkájukkal , általlátásukhoz képest követhessék. Győzzön a' mi jobb! ez a' Társaság' szava, okokkal kíván ő vezetője lenni a' kivilágulás szerint alakuló köz megegyezésnek, fennhéjázó 's önkényü vezér nem."
A' társaság 2ik nagy gyűléséből , Pesten , Martiusban , 1832.
Döbrentei Gábor,
Titoknok
(igyekeztem betűhív' lenni: ez vonatkozik az aposztrófokra, a vesszők előtti szóközökre, valamint az 'irás' írásmódra!)
"A helyesírás annyi s oly heves vita tárgya, amennyi jelentőség semmiképpen meg nem illeti. A helyesírás szokás és divat dolga, s ha ingadozás és következetlenség van benne, az tkp. csak az iskolában baj. Azéret most Európa szerte azt látjuk, hogy az iskolai kormányok foglalkoznak a helyesírás egyszerűsítésével és könnyítésével. A magyar oktatásügyi kormány is 1903-ban adta ki rendeletben az egyszerűsített iskolai helyesírást."
Simonyi Zsigmond: Helyes magyarság. A magyaros stílus kézikönyve. Singer és Wolfner, Budapest, 1914. |