Keresés

Részletes keresés

jamaica2 Creative Commons License 2008-01-16 19:04:29 685
Amit általánosságban Velncéről írtál igaz, hiszen a Lepanto-i győzelem után is kiléptek a koalicióból. De két kivétel volt az egyik az 1684-1699 közötti időszak és a magyar történelmi tudat számára ismeretlen 1463 és 1479 közötti időszak amely esetben Velence apait anyait beadott a küzdelembe és mi hagytuk cserben (Mátyás meghalt felesége nevében próbált hódítani teljesen értelmetlenül) a saját magunk számára nehezítve meg a XVI századot. A kérdésem csak annyi, egy Mátyás szövetséggel Velence és a Karaman állam és a többi szövetségesnek mi volt az esélye lassítani az oszmán terjeszkedést (azt hiszem még a Krími kánság is Velence szövetségese volt)?
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008-01-16 10:21:58 646
minden állam a saját érdekeinek megfelelően politizál. a balkániaknak például a katolikus térítés és elnyomás nem volt éppen elfogadható, ezért nem is meglepő, hogy nem rajongtak a magyar segítségért : )
Törölt nick Creative Commons License 2008-01-16 09:21:10 642
Minden állam alapvetően a maga érdekeit nézni, ezért kárhoztatni marhaság.
A hozzászólás:
Müller őrmester Creative Commons License 2008-01-16 09:16:47 640
Azért a kisebb államok is megérték a pénzüket. Velencének meg csak pénzügyi érdekei voltak.
Előzmény:
Galgadio Creative Commons License 2008-01-16 09:01:17 639

Már a szerbek rigómezei kudarca (1389), ill. a méretes nikápolyi zakó (1396) után fel kellett volna vetődnie a felelősségteljesen gondolkodó politikusokban egy széles oszmánellenes egységfront kialakításának.

Ez magában foglalhatta volna a Magyar Királyságot, mint a térség legerősebb keresztény államát, továbbá Velencét, a szerb fejedelemséget és az oláhok két fejedelemségét, Havasalföldet és Moldovát.

 

No persze nem ártott volna ennek a koalíciónak megnyerni magának a pápa és a császár támogatását is.

Meg az ortodoxok vallási jogait is széles körben el kellett volna ismerni, ahelyett, hogy állandóan a katolicizmusra való áttéréssel b@sztatták volna őket.

 

De hát a hosszútávú, felelősségtreljes gondolkodás már akkor sem volt a magyar politikai elit sajátja, Zsigmond királyt meg épp eléggé lekötötték a német-római birodalom belügyei és a huszitizmus kérdésköre.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!