|
|
 |
Durien
 2007-12-21 13:36:28
|
248
|
(1) A kepi a híres "Kepi Blanc" rövidítése, ami a légiósok jellegzetes fehér vászonból készült cilinderes sapkája. A sapka Afrika tűző napján született, innen a fekete napellenző rész és a napszúrástól a tarkót védő, lecsatolható fehér kendő.
(2) A hacienda Közép- és Dél-Amerikára jellemző uradalmi épülettípus. Olyan gazdasági épületek összessége, amelyeket (általában) négyszög alaprajzú magas fallal vesznek körbe a rablók elleni védekezésül.
ezek magyarázatul szolgálnak az esetleg nem légiórajongó embereknek azokra a szavakra amit nem értettek.. azért vágdostam ige, hogy elolvassák az emberek, mert ha csak belinkelem, akkor nem olyan sokan nézik meg...
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Durien
2007-12-21 13:20:11
|
247
|
Ekkor feltűnik a mexikói lovasság! Kávézásra most nincs idő; Danjou parancsára a század négyszöget alkot, a mexikói lovasság támad, a négyszög tüzel. A légiósok 1857-es típusú vontcsövű puskákkal lőnek, amelyeknek csúcsíves lövedéke nagy pontossággal talál célba. A légiósoknak egyelőre nincs veszteségük. Két öszvérük megriadva a fegyverropogástól, elszökik. Két öszvér csupán, de ezekre volt felmálházva az élelem, a víz, a lőszer, ami most ezzel elveszett. A 3. század tartaléka emberenként 62 töltény, amelyet minden katona a tölténytáskájában hord. Vizük egyetlen csepp sem maradt.
A század visszavonul Camerone felé, s elfoglalja a haciendát. A mexikói lovasság, majd valamivel később a gyalogsál is körülfogja a légiósokat. Az ostrom április 30-án reggel 9 óra 45 perckor kezdődik és 18 óra 15 perckor ér véget. A légiósokat megsemmisítik.
Ami a camerone-i ostromot illeti, a szerzők véleménye ellentmondó. Regnault őrnagy jelentése nem kevesebb mint 62 évig lapult egy hadügyminisztériumi aktacsomóban. Majdnem mindegyik szerző elemzi a kérdést: vajon jól tette-e Danjou, hogy bevette magát az udvarházba, ahelyett, hogy visszavonult volna Paso del Macho felé, ahol Saussier százados őrködött légiósaival? Danjou elesett a hacienda udvarán, így nem volt sem ideje, sem alkalma megmagyarázni, milyen elgondolás vezette. A 3. század 3 tisztet, 50 altisztet és közlegényt vesztett. Tizenöten - többségük sebesülten - fogságba estek. (Később a camerone-i csata túlélőit egy fogságba esett mexikói ezredesért kiváltották a franciák.) Egyszóval a 3. század megszűnt létezni. De mi történt a konvojjal? A hosszú szekérsor délután 4 órakor 10 kilométerre. volt Camerone-tól. Cabossel kapitány, a konvojt kísérő két légiós század parancsnoka arra számít, hogy majd Camerone-ban éjszakázik. Amikor értesül arról, hogy Camerone körül csata folyik, megállítja, majd visszafordítja a szekereket Soledad felé. Így a szállítmány végül megmenekült, miközben a 3. század Camerone-ban magára vonta az ellenség tüzét. A Camerone-i ütközet után Millan ezredes mexikói lovasai és gyalogosai a falapai főhadiszállásra vonultak vissza.
A ,,camerone-i mozzanat" a légió krónikásainak szemében mindmáig a hősiesség jelképe maradt. Minden év április 30-án a Légió parádén emlékezik meg a hősökről és dupla adag ellátmány illet minden katonát.
A kaland véget ér:
A camerone-i csata nem záróakkordja, ellenkezőleg, kezdete egy véres háborúnak. A mexikói nép harca a szabadságért és függetlenségért kiterjedt az északi tartományokra. A köztársasági hadsereg védekezésből támadásba ment át. A Légió úgy igyekezett veszteségeit pótolni, hogy Pueblában új zászlóaljat állított fel, a 6. zászlóaljat pedig Afrikából hívta segítségül. 1866 márciusában mintegy megismétlődött a camerone-i csata. Ezúttal azonban Santa-Isabel-nek hívták a haciendát, és e csata során a légiósok támadtak, a mexikóiak védekeztek.
A mexikói köztársasági hadsereg egyik egysége befészkelte magát Santa-Isabelbe, egy 80 méter magas domb tövében épült haciendába. Brian őrnagy a szomszédos Parras városából indult el a 2. idegen zászlóalj három századának élén, összesen 8 tiszttel, 179 közkatonával és tisztessel. 1866. március 1-én hajnalban érkezett Santa-Isabelbe, és azonnal támadásba lendült. A légiósoknak 800 métert kellett megtenniük a dombon felfelé, és ezután következett volna a hacienda bevétele. A védők nagyon pontosan céloztak: alig néhány légiós érte csak el a haciendát. Ebben a pillanatban a mexikói lovasság is beavatkozott a harcba, és a megmaradt légiósok közé rontottak. A csata kavargó kézitusává alakult, végül pedig a támadó francia oszlop teljesen megsemmisült. A három század nyolc tisztje közül hetet, valamint 19 tisztest és 159 közlegényt veszített.
Ezek után újabb erősítésekre volt szükség. 1866 nyarán és őszén a "legjobb helyi tartalékokból" toborozták az Idegenlégió 7. és 8. zászlóalját. De nem sokkal ezután a légió behajózott Veracruzban és visszatért Afrikába.
A mexikói nép győzött, III. Napóleon "nagy eszméje" pedig ezáltal teljes csődöt mondott. Ferenc József öccse, Miksa, a mexikói bábcsászár pedig kivégzőosztag előtt fejezte be életét. |
|
Előzmény:
|
|
Durien
2007-12-21 13:18:22
|
246
|
A légiós konvoj körül Dupin ezredes gerillavadászai cirkálnak. Ez az alakulat egy 50 lovasból álló, külön "kis idegenlégió". Legénységét jórészt idegen kalandorokból verbuválták: gyilkosokból, akiket az Egyesült Államok rendőrsége körözött, volt afrikai rabszolga-kereskedőkből, olaszokból, akiket halálra ítélt a maffia, sőt volt köztük egy kiskorú lány elcsábításáért elítélt holland lelkész is.
Április 29-én a szekérsor továbbindul Soledadból. A fedezet biztonságosnak tűnik, s ezért Dupin csapata elmulasztja a terep alapos felderítését. Chiquihuitéig a karavánnak emelkedő terepen 60 kilométert kellett megtennie. Az ezredes magához hívatja Danjou századost, és ezt mondja neki: "Dupin felderítette a terepet, s így a két századnyi fegyveres kíséretet elegendőnek tekinthetjük. Mégis küldenék valakit a konvoj elé. Mi a véleménye, zászlóaljának melyik századát bízzuk meg ezzel a feladattal?" Danjou jegyzetfüzetében lapozgatva válaszol: "a 3. századot". Majd rövid gondolkodás után hozzáteszi: "Ha megengedi, mon colonel, én vezényelném." Az ezredes helyeslően bólint.
Április 29-én este 10 órakor Danjou kapitány elhagyja Chiquihuitét. A 3. század (3 francia tiszt, 65 altiszt és közlegény) poroszokból, bajorokból, lengyelekből, svájciakból, belgákból, dánokból, olaszokból, spanyolokból és néhány franciából áll. A 3. századot árnyak kísérik, amelyek fel-feltűnnek az út bal oldalán. A mexikói lovasok szemmel tartják Danjou csapatát.
Április 30-án reggel 5 órakor Danjou százada áthalad Camerone-on. Camerone nyomorúságos, elhagyott település. Az út jobb oldalán egy hacienda(2) áll. Körülbelül 20 méteres homlokzatú udvarház. Az udvart, a corralt, három méter magas fal veszi körül. A falhoz két hombár lapul, balról két nagy kapu, de a kapuszárnyak hiányoznak. A század Camerone-t maga mögött hagyva közeledik Palo Verde felé. Innen Soledad 25 kilométer, a másik irányban pedig Paso del Macho, - ahol Saussier kapitány légiós egysége állomásozik - 15 kilométer. Danjou az órájára pillant: 7 óra 30 perc. Rövid megállást parancsol. Az üstökben fő a reggeli kávé. A katonák még nem töltötték meg kulacsaikat a közeli folyó tiszta vízével. Idő van, bőven. Minden csendes. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
