|
|
 |
Durien
 2007-12-21 13:18:22
|
246
|
A légiós konvoj körül Dupin ezredes gerillavadászai cirkálnak. Ez az alakulat egy 50 lovasból álló, külön "kis idegenlégió". Legénységét jórészt idegen kalandorokból verbuválták: gyilkosokból, akiket az Egyesült Államok rendőrsége körözött, volt afrikai rabszolga-kereskedőkből, olaszokból, akiket halálra ítélt a maffia, sőt volt köztük egy kiskorú lány elcsábításáért elítélt holland lelkész is.
Április 29-én a szekérsor továbbindul Soledadból. A fedezet biztonságosnak tűnik, s ezért Dupin csapata elmulasztja a terep alapos felderítését. Chiquihuitéig a karavánnak emelkedő terepen 60 kilométert kellett megtennie. Az ezredes magához hívatja Danjou századost, és ezt mondja neki: "Dupin felderítette a terepet, s így a két századnyi fegyveres kíséretet elegendőnek tekinthetjük. Mégis küldenék valakit a konvoj elé. Mi a véleménye, zászlóaljának melyik századát bízzuk meg ezzel a feladattal?" Danjou jegyzetfüzetében lapozgatva válaszol: "a 3. századot". Majd rövid gondolkodás után hozzáteszi: "Ha megengedi, mon colonel, én vezényelném." Az ezredes helyeslően bólint.
Április 29-én este 10 órakor Danjou kapitány elhagyja Chiquihuitét. A 3. század (3 francia tiszt, 65 altiszt és közlegény) poroszokból, bajorokból, lengyelekből, svájciakból, belgákból, dánokból, olaszokból, spanyolokból és néhány franciából áll. A 3. századot árnyak kísérik, amelyek fel-feltűnnek az út bal oldalán. A mexikói lovasok szemmel tartják Danjou csapatát.
Április 30-án reggel 5 órakor Danjou százada áthalad Camerone-on. Camerone nyomorúságos, elhagyott település. Az út jobb oldalán egy hacienda(2) áll. Körülbelül 20 méteres homlokzatú udvarház. Az udvart, a corralt, három méter magas fal veszi körül. A falhoz két hombár lapul, balról két nagy kapu, de a kapuszárnyak hiányoznak. A század Camerone-t maga mögött hagyva közeledik Palo Verde felé. Innen Soledad 25 kilométer, a másik irányban pedig Paso del Macho, - ahol Saussier kapitány légiós egysége állomásozik - 15 kilométer. Danjou az órájára pillant: 7 óra 30 perc. Rövid megállást parancsol. Az üstökben fő a reggeli kávé. A katonák még nem töltötték meg kulacsaikat a közeli folyó tiszta vízével. Idő van, bőven. Minden csendes. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Durien
2007-12-21 13:16:05
|
245
|
1863. április 14-én a Légió két századának fedezete alatt 60 szekérből és 150 öszvérből álló karaván indul el Veracruzból. Az illetékesek nyugodtak: Veracruz és Chiquihuite között is légiósok őrködnek.
A Veracruztól 50 kilométernyire északnyugatra fekvő Jalapában, a mexikói köztársasági hadsereg főhadiszállásán jól tudják, hogy igen értékes konvojról van szó: élelmiszeren, lőszeren és gyógyszereken kívül nagy mennyiségű fegyver, tüzérségi lövedék és ötmillió frank értékű arany közeledik. A hosszú szekérsor Puebla felé tart.
Április 18-án a konvoj megérkezik Tejeriába. Ugyanezen a napon a Pueblát ostromló francia sereg egyik tisztje ezt írja haza, Párizsba: "Abban a meggyőződésben indultunk el Franciaországból, hogy itt csupán néhány nyomorúságos indiánnal lesz dolgunk, akiket már maga a szó: >francia< -megfélemlít. Most döbbenünk rá végzetes tévedésünkre: elszánt emberekkel állunk szemben, akik gyűlölnek bennünket, s akik majd utolsó csepp vérükig harcolnak."
A karaván napi 12 kilométeres menetsebességgel halad csupán Soledad de Doblado felé. A város neve nem túl ígéretes - "magányt" jelent. Soledad valóban igen elhagyatott. A banánpálmák árnyékában meghúzódó fehér házak helyett, amelyekről a légiósok álmodoztak, romváros fogadja őket. (A várost még a francia gyarmati hadsereg rombolta le 1862 júliusában, bosszúként egy megsemmisített lőszerszállítmányért.)
Április 20-án a falapai főhadiszállás parancsot ad Francesco de Millan ezredesnek, támadja meg a franciák szekereit, és ejtse zsákmányul a szállítmányt, elsősorban az aranyat és a tüzérségi lövedékeket, amelyeket Forey tábornok türelmetlenül vár a pueblai táborban. Millan ezredes 1.000 lovas és 1.200 gyalogos élén elindul Camerone felé.
A mexikói reguláris hadsereg abban az időben igen festői látványt nyújtott. Gyalogosok és lovasok egyaránt a legkülönbözőbb egyenruhákat viselték. Egyedül az arany vagy ezüst sújtással díszített szürke sombrero volt hasonló. Vörös öv tartja a bőr nadrágot, amely vadnyugati módra eltakarja a magas sarkú sarkantyús csizmát. Ez a lovasság megszokta, hogy karddal és lándzsával harcoljon, s egyáltalában nem jártas a gyalogsági harc technikájában. Ugyanakkor a lovasság harci értéke messze felülmúlja az egyébként, jóval gyengébben felszerelt gyalogságét. A mexikói katonák elszántan harcolnak a megszállók ellen, azokért a jogokért, melyeket a Juárez-féle törvények biztosítottak nekik. |
|
Előzmény:
|
|
Durien
2007-12-21 13:13:04
|
244
|
sziasztok!
mivel nem elég mozgalmas a topic, ha gondoljátok kiollózom azt a történetet, amely engem a legjobban megfogott a légió múljában..camerone...
ha valaki egyben szeretné elolvasni,a hsz aljára leirtam a linket
http://crowland.uw.hu/images/legio/mexiko.html |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
