Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2007-12-16 23:29:04 128
Mail ment.
A hozzászólás:
Zicherman Istvan Creative Commons License 2007-12-16 20:51:41 123
Showtime,
ne haragudj, de most már nálam is kezd elfogyni a türelem.
Egyszerűen alpári és rosszindulatú kezdesz lenni.

Amikor TE TÉVEDSZ - még egyszer sem hallottunk tőled azt, hogy TÉVEDTEM (pedig már volt rá példa, és nem is egyszer).
Majd ha ezt KIMONDOD (LEÍROD), AKKOR MAJD REKLAMÁLJ. Próbáld ki - nem nehéz, csak át kell lépni az önimádaton és tévedhetetlenségi nimbuszon.

Egy hétre bojkottálom a ,,Történelem" fórumot.

Volt szerencsém.
:(((
Előzmény:
showtimes Creative Commons License 2007-12-16 20:40:09 122
Na igen, a felsorolt kitűnő szakemberek mellett nem rúgok labdába a TÖRTÉNELEM terén, ez teljesen egyértelmű.

Mellesleg visszatérve a kályhához, vagyis az alagúthoz: ha nem tartotta az illető fontosnak és jelentősnek, akkor minek tette be példaként? Csak nem a légió piti dolgait akarta illusztrálni? Én meg "helyére tettem" mielőtt bevonul a történelem nagy alagútjai közé.

De hozok nekek konkrét példát, hogy érsd mit tekintek jelentős múszaki, bányászati teljesítménynek. Nézz utána a Graenzenstein- alagútnak. Segítek pár adattal: 2336 méter hosszú, 1882-ben készült, s a korabeli Európa egyik leghosszabb ( tudomásom szerint 3.) vasúti alagútja volt. Jah, s ne Németországban, Ausztriában vagy Svájcban keresd, hanem Magyarországon. Nos, például ez az alagút az építésének korában jelentős műszaki, bányászati teljesítmény volt!
A Bükkben van még több, 40 méternél hosszabb alagút, s egyik sem szerepel a jelentősek között, pedig építői biztos megizzadtak.

S még egy apróság, a bányászok többsége jobban szereti a kemény kőzetet, mint a vegyest, puhát, mert pontosan tudja mire számíthat, a másikban meg l ácsolni kell, bármikor vízbetörésre számítani. De nyilván a légiót megjárt szakértők ezt sokkal jobban tudják.

Ezzel részemről lezárva az alagút téma.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!