|
|
 |
mbm
 2007-12-11 17:18:13
|
850
|
Hehe. Vitatkozhatunk, de tény, hogy a magyar etimológiai szótár is a gusar (hurszar) szóra vezeti vissza az eredetet.
Forrás:
"A huszár szó eredete valószínűleg a latin cursor (futó, futár). Más nyelvészek a „kalóz” jelentésű latin corsarius, illetve olasz corsaro szavakra vezetik vissza a szó eredetét, amely szerintük a délszláv hurszar („rabló”) formán keresztül kerülhetett a magyarba."
Barczy Z. – Somogyi Gy.: Magyar huszárok, Móra K., 1987
Így persze érthető, hogy nem örülnek neki a szerb barátaid:)
Azzal a kb 80 évvel igazad van. Forrás:
"...mert már egy 1403. kelt okmány egy huszár-kapitányt, továbbá egy valószinüleg a XV. sz. elején irt okmány egy Huszár Imre nevü egyént és végre egy 1449. kelt okmány magyar H.-at említ."
Pallas nagy lexikona
De a délszláv eredetet igenis megvolt, sőt még később is:
"I. Ferdinánd király alatt jelentek meg elõször horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszár-csapatok Németország hadszinhelyein, ahol a nép õket, nemzetiségükre való tekintettel «Kroaten»-nek nevezte. Mikor késõbb, a schmalkaldi háboru alatt, a bécsi kormány valódi magyar H.-at is küldött Németországba, akkor az ottani nép eleinte nem is vette észre, hogy ezek más nemzetbeli katonák, hanem csakis külsejük után itélve, ezeket is csak horvátoknak nevezte..."
Szintén Pallas |
|
A hozzászólás:
 |
|
zabfaló
2007-12-11 15:18:16
|
849
|
| A huszárokat már jóelébb kitárgyaltuk. Maga a huszár szó, mint családnév kb. 80 esztendővel hamarábbról ismert, azaz Zsigmond korából. Ennyit a délszláv vonalról, mint könnyűlovas harcosokról. Amúgy lehet a "húsz telek" állít ki egy lovaskatonát is az eredete, mert a délszlávok nyelvén az ilyen tipusú lovas katona neve nem "Husar" v. ilyesmi, sőt, sértő, kissé pejoratív a maiaknál, mint nálunk a zsivány, haramia, martalóc lenne. |
|
Előzmény:
|
|
ouzo
2007-12-11 15:03:09
|
848
|
Basszus, kihagytuk a fekete sereget...
"Mátyás híres zsoldos seregét a nehéz lovasok és a gyalogosok mellett jász és székely íjászok alkották, továbbá rác könnyu lovasok, akiket a király huszároknak nevezett. Corvin Mátyás király egy levelében azt írta 1481-ben, hogy hadserege három rendbol tevodik össze: vértes lovasságból, nehéz fegyverzetu gyalogságból és könnyu lovasokból. Mátyás ez utóbbiak nagy részét az otthonukból kiszorított szerb-horvátok közül toborozta. Felismerte ugyanis, hogy a törökök gyors elorenyomulásának egyik fo oka könnyu lovasságuk fürgeségében rejlik, a nehéz fegyverzetu keresztény haderot pedig fékezi a mozgásban a páncélzata. A törököt tehát a harcmodorát ismero saját könnyu lovassággal tudja féken tartani. Mátyás 1474-ben Kázmér lengyel királlyal keveredett háborúba. A 40 000 fonyi lengyel sereggel Sziléziában csak 7 000 fobol álló hadsereget tudott szembeállítani, ezért bezárkózott Boroszló várába, de lovasságát a környezo városokban helyezte el. A lengyel sereg azonnal körülzárta a várat, és megadásra szólította fel Mátyást. A magyar királynak esze ágában sem volt megadnia magát, hiszen már hetekkel elotte pusztává tette a környéket a vár körül. A falvak lakóit is távolabbi helyekre telepíttette, és rászabadította a közeli városokban elrejtett huszárságát a lengyel seregre. Azok kicsapva szállásaikról pokollá tették az ostromlók életét. Portyázásaik során minden kisebb csapatot lekaszaboltak, a fosereget is állandó támadásaikkal csípkedték. Legfobb tevékenységük a lengyel utánpótlás megakadályozása volt. A foseregben hamarosan felütötte fejét az éhség, és a huszárok zaklatása testileg is kimerítette a gogös ostromló sereget. Végül is bekövetkezett az a hadtörténelemben szinte egyedülálló esemény, hogy az ostromló sereg vezére kért békét a körülzárt, ostromlott féltol."
www.magyarhuszar.hu |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
