|
|
|
|
 |
Of
 2007-12-05 07:26:48
|
723
|
"Sokszor meg nem. Egyébként milyen feljegyzésekre gondolsz?"
Nagy László összeszámolta a lejegyzett török-magyar bajvívások győzelmi arányát, egyértelmű a magyar fölény. |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
 2007-12-04 21:21:12
|
722
|
A magyar hajdúkról el lehet mondani, valóban ha megfelelő vezetéssel párosult a harci tudásuk
És a nem magyar hajdúkkal mivan?
A magyar végvári katonák (feljegyzések szerint) harci és vivó tudásban sokszor felülmúlták a janicsárokat és a szpáhikat
Sokszor meg nem. Egyébként milyen feljegyzésekre gondolsz?
|
|
Előzmény:
|
|
Motun
2007-12-04 16:40:34
|
720
|
Nagyon örülök hogy felhoztad a témát.
A magyar hajdúkról el lehet mondani, valóban ha megfelelő vezetéssel párosult a harci tudásuk ( melyet nem a gyakorló téren hanem az élet és a harcok tanítottak) akkor a hajdúk nagyon remek katonák voltak.
Nem hiába ismerte fel Bocskai István a hajdúkban rejlő lehetőségeket.
A magyar hajdúk edzettek szívósak nagy küzdő tudással rendelkeztek, amit a marhaterelés is beléjük nevelt.
Ez az életmód valóban csak az erőset tűrte meg. A gyenge belehalt a nehézségekbe,
és a hibákba.
A magyar végvári katonák (feljegyzések szerint) harci és vivó tudásban sokszor felülmúlták a janicsárokat és a szpáhikat. Mindkettőnek a "foglakozása volt a katonáskodás"
A végvári katonák egy nagyon nagy baja volt a fegyelmezetlenség. Nagy egyéniségü vezérnek kellett lenni hogy fegyelemre szorítsa őket.
Gyors rajtaütések,gyors támadás a fő erejük, és sztem. a hátrányuk is.
A kuruckor nem egy csatájának vereségét is ennek lehet köszönni. Azt lehet mondani elment a kedvük ha első szóra nem győztek, és az alakulatban harcoló ellen tovább kitartott a harctéren, pedig lehet hogy halálra voltak rémülve, és egy pár pillanat kellett a futáshoz.
Tomori Pál mondta hogy egy délvidéki paraszt többet ér a harcban mint egy felvidéki nemes, aki pedig tanulta a vivást harcot, mert nemes volt. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
