Keresés

Részletes keresés

agicza Creative Commons License 2007-12-04 19:12:08 14
'a levegő és a víz emberi fogyasztásra alkalmassá tétele) még ennyire feltáratlan, hisz rengeteg helyen lenne indokolt az alkalmazása.'

Pl. a vízijácintot (Eichhornia crassipes) használják szennyvíztisztításra, rengeteg, vízben oldott szerves anyagot képes felhasználni, vagy tisztítózónába sásféléket, meg talán még nádat is tesznek, szóval bíztató jelek már vannak, de mindjárt olvasom, amit linkeltél...
A hozzászólás:
Epikurosz Creative Commons License 2007-12-04 17:19:49 10
Hűha!

Nagyon köszönöm. A második cikk tényleg rokonszenves módon tárgyalja a témát.
Én szinte biztos voltam benne, hogy a NASA is kutat ilyen területen, bár sejtésem szerint inkább az ún. élőgépek azok, amelyek őket jobban érdekelhetik, mert ezeknél nemcsak a levegő, hanem a víz tisztítása is megtörténik.
Én őszintén szólva csodálkozom is, hogy ez a technológia (mármint a levegő és a víz emberi fogyasztásra alkalmassá tétele) még ennyire feltáratlan, hisz rengeteg helyen lenne indokolt az alkalmazása.
Előzmény:
charlie967 Creative Commons License 2007-12-04 10:46:33 7

 

Két link a témához:

 

http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=1137

 

http://www.med-courier.com/index.phtml?pid=230000&id=657

 

vitaindítónak ezeket az oldalakat ajánlanám.

 

A növények CO2 - O2 "indexe" számunkra kedvező. A levegőből CO2 -őt köt meg. A szenet beépíti a saját szervezetébe. Életciklusa során levelei elöregszenek majd elszáradnak. A lakásban ezek nem bomlanak el mert kidobjuk őket.

 

Ha ez egy hermetikusan zárt rendszer lenne, ahova nem kerül be több szén és el tudjuk távolítani az elhalt növényi részeket, akkor mérhető lenne, hogy növények mennyi szenet vonnak ki a rendszerből.

 

Charlie

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!