Keresés

Részletes keresés

Zandir Creative Commons License 2007-12-03 16:20:57 2068

Sziasztok!

 

Építész vagyok és szintén Silverside lakástulajdonos. Szerencsére mi már bent lakunk, rengeteg küzdelem árán elfogadható minőségben vettük át a lakást.

 

Azzal tudtam sakkban tartani őket, hogy mindenről papírt, igazolást, emlékeztetőt írtam, és aláírattam velük. Amikor valami nem stimmelt, orruk alá nyomtam az éppen megfelelő papírost. Nem igazán tudtak mit tenni ellene.

 

 

A lakásodat a történtektől függetlenül nem látom reménytelennek. Talán azzal szabadulsz meg tőlük a leghamarabb, ha befejezteted velük a munkát, kifizetteted a kötbért és sose látod őket többet.  Már ha nem jönnek a garanciális problémák...

 

Ettől függetlenül ha bármi szakmai segítségre van szükséged, szívesen támogatlak, segítek

 

 

 

 

 

A hozzászólás:
vinger Creative Commons License 2007-12-03 15:51:26 2066

 

együttérzek veled, én a ciprusban vettem lakást, gergely anna hozzáállása hozzám mint vevőhöz több mint megdöbbentő volt, az ügyvédjükről nem is beszélve aki nagyon határozottan idézgetett nem létező bírói gyakorlatot (jómagyam jogász vagyok és társasházzal foglalkozó ügyvéddel mentem szerződést kötni).

 

a ciprusprojekt 3 hónapos csúszásban van, szóval nem kis gondok lehetnek, belegondolni se merek.

 

neked azt ajánlom, hogy egy nagyszájú, tapasztalt, veszekedős ügyvéddel szereld fel magad és minden nyilatkozatodat tértivevénnyel küldj el a céghez, főképp az elállási nyilatkozatodat.

Előzmény:
peterrr Creative Commons License 2007-12-03 14:21:58 2065

Sziasztok!

 

Én vagyok a cikk főszereplője. Ez a saját történetem, nem a környék vagy a ház lejáratásáról szól. Legszívesebben ott laknék a lakásban, egész évben erre készültem, lelkes voltam, türelmesen vártam és hittem benne. Rengeteg idő, utána járás és tervezgetés eredménye a képeken látható tönkretett és hiányos berendezés...

Mások biztos szerencsésebbek voltak, hogy a korábban elkészült lépcsőházakban van a lakásuk és ma már gond nélkül ott élnek, ezt itt sokan bizonygatják, bár ezt senki nem vonta kétségbe. Rólam szól a történet és az építő cégről.

 

A legtöbb lakás a házban kisebb méretű és a legtöbb lakó fiatal, akiknek ez az első lakása. 38 vagyok, 3 gyerekem van, miattuk is választottam ezt a lakást, részben az ő nevükben készült az adás-vételi szerződés. Nem ez az első lakásom, volt jónéhány előtte. 20 évesen, a garzonomban ugyanilyen lelkes voltam, mint az itteni fórumozók nagyrésze, nem érdekeltek a részletek, a körülmények, önmagában az boldoggá tett, hogy van lakásom és az tényleg az enyém, és aki azt támadni merné, eleve gyanús...

 

Akik most értetlenkednek, talán megértik majd egyszer, hogy sok év munkájának, több előző lakás árának és a szüleim pénzének esetleges elvesztése, és egy illúzió köddé válása, kissé morcossá tett, pláne amikor azt tapasztaltam, hogy mások szemében csak "egy jogi kihívás" vagyok, akit el kell intézni, de lehetőleg minél durvábban. Igaz, előtte sem ügyfél, hanem kb. senki voltam, hiába jelentkeztem, mentem az építkezésre, küldtem az e-mail-eket, nagyjából nulla reakció. A Homár-blog óta, viszont elsőszámú közellenség, aki ellen minden piszokság be van vetve, csak hogy elhallgasson (csalás, ügyvédi fenyegetés, hazugságok stb.). 

 

Nem hibáztatom a GB Európát. Alapvetően biztos tisztességes szándékú cég, csak az alkalmazottakkal van baj... Akik a saját karrierjük és állásuk érdekében, próbálják eltussolni a bénáskodásokat, a szabálytalanságokat, akik személyes indulattól vezérelve hoznak döntéseket, a cégen belül pedig hazugságokkal próbálják magukat tisztázni, az ügyfél rovására. Kicsit még sajnálom is a külföldi tulajdonosokat, akiknek a neve alatt fut ez az egész, hisz - helyismeret és nyelvtudás hiányában - ki vannak szolgáltatva az itteni embereiknek, akik nyílván úgy torzítják a valóságot, ahogy nekik a legjobb... Sokszor a másodvonalbeli vezetők nagyon jellemtelenek tudnak lenni (nem a saját pénzüket és presztízsüket kockáztatják, viszont magas a pozíciójuk és jövedelmük, amit fájó lenne az elveszteni).

 

Az újságírót aki a cikket írta nem ismertem előtte, légyszi ne bántsátok, nem volt érintett, leírta amit tapasztalt. Nem építészként írt, hanem újságíróként, ráadásul még visszafogott is a cikk hangvétele, a helyzet ennél sokkal durvább volt...

 

Nagy Péter, A/6-2-es lakás

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!