|
|
|
|
 |
Kara-Indas
 2007-11-23 18:23:58
|
67
|
"nyilvánvalóan a legtöbb nomád törzsszövetség képes volt kiterjeszteni a fennhatóságát az erdőövezet egy részére, de kisebb volt errefele az akciórádiuszuk."
A poljugye is valószínűleg kozár eredetű; azért találták ki, hogy ne kelljen minden héten a legeltetésre alkalmatlan erdővidéken bóklászni, hanem egyszer egy évben körbejárták a szlávokat, és behajtották tőlük az adót. Ennyi. Nem arról volt szó, hogy az erdővidéket ne tudták volna a lovas népek uralmuk alá hajtani, hanem egész egyszerűen nem akarták. Nem voltak arrafelé alkalmas legelőterületek, meg aztán rendszerint jobban didereg is az ember az északabbi, hűvös vidékeken. Mi a fenének mentek volna oda megtelepedni, helyőrségeket fenntartani, ha nem muszáj? |
|
A hozzászólás:
 |
|
Joranne_Sutt
2007-11-22 21:22:32
|
56
|
| nem azt mondtam, hogy az erdő áthatolhatatlan, hanem azt, hogy komolyabb akadályt képez lovasoknak mint egy folyó. nyilvánvalóan a legtöbb nomád törzsszövetség képes volt kiterjeszteni a fennhatóságát az erdőövezet egy részére, de kisebb volt errefele az akciórádiuszuk. |
|
Előzmény:
|
jamaica2
 2007-11-22 19:12:48
|
54
|
| Vitatkoznék veled, a Baján által vezetett kengyelt használó avarok a gepidák legyőzése előtt a mai, hangsúlyozom a mai lengyel határokon belüli szláv népeket hódoltatták meg. Ez a terület nem sztyeppe, bár jelentős részén biztos legelők és szántóföldek voltak az erdőkkel vegyesen. Bár abban igazad van, hogy a Kárpátok erdős völgyeiben ellenséges seregeknek nehéz volt lovakon mozogni, ez az erdő volt a gyepü egyik passzív eleme. Az északi tajga fenyőerdei nem olyan sűrűk, van aljnövényzet is. Magyarországon az Őrség és a Bakonyban lévő Fenyőfő falu erdején kívül mindenhol ültetett a fenyő és az erdészek meg sok faanyagot akarnak. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
