Keresés

Az erdő is lehet terepakadály, lovasokat meg abban akadályozhat, hogy kihasználják a lovaik gyorsaságát-lendületét. De nem jelent olyan áthatolhatalan, egyszeri csomópontot. Lovasok másfelől azt szívják meg,  hogy nem tudják legeltetni a lovakat olyan könnyen. Egyéb haszonállatokat meg végképp.

Viszont a kiinduló téma az volt, hogy vajon etel-köz egy adott folyó jobb-bal partját jelentette-e, és ekkor az etel jelentése és beazonosítása érdekes egy ismert folyóra,

vagy "etel" általában jelentett folyót, és az etelköz folyóköz volt. Egyébként a térképen volt is egy olyan terület, amit szinte minden oldalról folyók vettek körül, lehet hogy pont ezt nevezték anno Etel-köznek.

Azon a vidéken egymást váltja a sztyepp, az erdős sztyepp és észak felé haladva a kifejezetten erdővel borított terep, Szibériában a tajga, Európában nemtudom hogy hívák. Azon a részen, ami konkrétan a kazár birodalom területe volt, és a magyarok is ahol élhettek az a sztyeppe-> erdős sztyepp átmeneti terület. Itt ha voltak is erdők, azok nem alkottak természetes védelmi vonalat. Ezzel szemben a folyók rendre észak-dél irányúak, amelyek pont a keletről-nyugatról szomszédos többi nomád nép ellen véd.

Az erdő szerintem semennyire nem akadály. Még a lovasoknak sem. Legfeljebb egy trópusi dzsungel, ahol áthatolhatatlan az aljnövényzet, de ilyen Európában nem sűrűn fordul elő.

Ráadásul a folyókat akkoriban nem szabályozták, ami azt jelenti, hogy mindkét partját széles ártéri-mocsári sáv kisérte. Ami viszont átjárhatatlan, főleg annak aki nem ismeri benne a járást.