|
|
 |
Müller szakaszvezető
 2007-11-22 08:40:39
|
49
|
A lombhullató erdőkben többéves avarréteg van , és mivel nem gondozott erdő rengeteg természetes akadály is van a földön. És egy erdőn való átkelés amúgy sem kellemes egy hadseregnek.
A támadó sereg vezetői sem hülyék , akik át akarnak kellni egy folyón.Szerintem eddig mindig át tudtak kellni , ha volt rá idejük. |
|
A hozzászólás:
 |
padisah
 2007-11-21 23:12:35
|
48
|
Egy fenyőerdőben pl. a tűlevelek miatt olyan sötét van egész évben, hogy gyakorlatilag nincs aljnövényzet, ezt a mecseki telepített fenyőerdőkben személyesen láttam. Ott a lovas legfeljebb annyit tapasztal a dologból hogy kevesebbet lát.
Lombhullató erdők nagy részében szintén az a helyzet hogy ha van is aljnövényzet az általában gyér és nem akadályozza mozgást.
Egy folyóparti löszfal meg, amit ugyan nem láttam ,de azért el tudom képzelni, meg tulajdonképpen majdnem azt tudja amin a kínaiak annyit dolgoztak a nagy fallal, már csak figyelőszolgálat kell, hogy idejébe reagálni lehessen a túloldalon készülődő átkelésre.
Persze, meg lehet oldani, főleg ha az ellenség erőtlen, vagy nem figyelnek oda, de veszélyes minden ilyen átkelési manőver.
Én pl hadvezérként, ha kiszúrom hogy át akarnak kelni a folyón, odaállnék a sereggel a közelébe - akármelyik part jó, és szépen kivárom amíg a sereg egyik fele átkel, addig lapítás. Ha ez megtörtént, a már átkel fél-sereget bekerítjük és - egyenlő erőket feltételezve most 2x es túlerőben vagyunk a fél-sereggel szemben - felszámoljuk. A maradék félserege meg valszeg magától elmegy, de ha mégsem még a csata veszteségeivel is többen leszünk náluk, és még mindig ott a folyó a két sereg között.
Mivel maga az átkelés lassú, nem tudnak egymáson menet közben segíteni... |
|
Előzmény:
|
|
Joranne_Sutt
2007-11-21 22:47:59
|
47
|
egyik állításoddal sem értek egyet, de mielőtt ebbe belemennék, először fontosnak érezném leszögezni, hogy akárhogy elmélkedünk, a tény a történelmi események alapján az, hogy a folyók semmennyire nem jelentettek a lovas népeknek akadályt, az erdők és a hegyek viszont igen. akármelyiküket nézed, ezt fogod látni.
az erdő: az erdővel két nagy gond van: 1) a lovasok haditechnikai előnye ott megszűnik, 2) nincs nagy mennyiségű kaja, tehát nincs mit rekvirálni, ami behatárolja (lecsökkenti) az akciórádiuszt.
konkrét példa: az avarok képtelenek voltak átjutni a kárpátok hágóin, mert több 100 km széles erdő borította akkor a kárpátokat (lakatlan volt). csak az al dunánál jutottak be a kárpát medencébe. nem a hegyek miatt, az erdő miatt (a hágókon elvben átjuthattak volna).
folyók ártere: attól függ melyik. a tiszának igen komoly ártere volt, mivel a kárpát medence közepét üledékes kőzetek borítják, az esése meg minimális.
kelet európa geológiai szerkezete viszont teljesen más, itt például egyáltalán nem jellemző a széles ártér, a magas part viszont igen. érdemes pl. a volgáról készült képeket nézegetni. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
