|
|
 |
jamaica2
 2007-11-22 19:12:48
|
54
|
| Vitatkoznék veled, a Baján által vezetett kengyelt használó avarok a gepidák legyőzése előtt a mai, hangsúlyozom a mai lengyel határokon belüli szláv népeket hódoltatták meg. Ez a terület nem sztyeppe, bár jelentős részén biztos legelők és szántóföldek voltak az erdőkkel vegyesen. Bár abban igazad van, hogy a Kárpátok erdős völgyeiben ellenséges seregeknek nehéz volt lovakon mozogni, ez az erdő volt a gyepü egyik passzív eleme. Az északi tajga fenyőerdei nem olyan sűrűk, van aljnövényzet is. Magyarországon az Őrség és a Bakonyban lévő Fenyőfő falu erdején kívül mindenhol ültetett a fenyő és az erdészek meg sok faanyagot akarnak. |
|
|
padisah
 2007-11-21 23:12:35
|
48
|
Egy fenyőerdőben pl. a tűlevelek miatt olyan sötét van egész évben, hogy gyakorlatilag nincs aljnövényzet, ezt a mecseki telepített fenyőerdőkben személyesen láttam. Ott a lovas legfeljebb annyit tapasztal a dologból hogy kevesebbet lát.
Lombhullató erdők nagy részében szintén az a helyzet hogy ha van is aljnövényzet az általában gyér és nem akadályozza mozgást.
Egy folyóparti löszfal meg, amit ugyan nem láttam ,de azért el tudom képzelni, meg tulajdonképpen majdnem azt tudja amin a kínaiak annyit dolgoztak a nagy fallal, már csak figyelőszolgálat kell, hogy idejébe reagálni lehessen a túloldalon készülődő átkelésre.
Persze, meg lehet oldani, főleg ha az ellenség erőtlen, vagy nem figyelnek oda, de veszélyes minden ilyen átkelési manőver.
Én pl hadvezérként, ha kiszúrom hogy át akarnak kelni a folyón, odaállnék a sereggel a közelébe - akármelyik part jó, és szépen kivárom amíg a sereg egyik fele átkel, addig lapítás. Ha ez megtörtént, a már átkel fél-sereget bekerítjük és - egyenlő erőket feltételezve most 2x es túlerőben vagyunk a fél-sereggel szemben - felszámoljuk. A maradék félserege meg valszeg magától elmegy, de ha mégsem még a csata veszteségeivel is többen leszünk náluk, és még mindig ott a folyó a két sereg között.
Mivel maga az átkelés lassú, nem tudnak egymáson menet közben segíteni... |
|
A hozzászólás:
 |
|
Joranne_Sutt
2007-11-21 22:47:59
|
47
|
egyik állításoddal sem értek egyet, de mielőtt ebbe belemennék, először fontosnak érezném leszögezni, hogy akárhogy elmélkedünk, a tény a történelmi események alapján az, hogy a folyók semmennyire nem jelentettek a lovas népeknek akadályt, az erdők és a hegyek viszont igen. akármelyiküket nézed, ezt fogod látni.
az erdő: az erdővel két nagy gond van: 1) a lovasok haditechnikai előnye ott megszűnik, 2) nincs nagy mennyiségű kaja, tehát nincs mit rekvirálni, ami behatárolja (lecsökkenti) az akciórádiuszt.
konkrét példa: az avarok képtelenek voltak átjutni a kárpátok hágóin, mert több 100 km széles erdő borította akkor a kárpátokat (lakatlan volt). csak az al dunánál jutottak be a kárpát medencébe. nem a hegyek miatt, az erdő miatt (a hágókon elvben átjuthattak volna).
folyók ártere: attól függ melyik. a tiszának igen komoly ártere volt, mivel a kárpát medence közepét üledékes kőzetek borítják, az esése meg minimális.
kelet európa geológiai szerkezete viszont teljesen más, itt például egyáltalán nem jellemző a széles ártér, a magas part viszont igen. érdemes pl. a volgáról készült képeket nézegetni. |
|
Előzmény:
|
|
padisah
2007-11-21 22:34:53
|
46
|
Az erdő szerintem semennyire nem akadály. Még a lovasoknak sem. Legfeljebb egy trópusi dzsungel, ahol áthatolhatatlan az aljnövényzet, de ilyen Európában nem sűrűn fordul elő.
Ráadásul a folyókat akkoriban nem szabályozták, ami azt jelenti, hogy mindkét partját széles ártéri-mocsári sáv kisérte. Ami viszont átjárhatatlan, főleg annak aki nem ismeri benne a járást. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
