|
|
|
|
 |
- duplagondol -
 2007-11-21 17:29:54
|
70
|
| Az arab kereskedőktől pedig még konkrét pénzleletek is hátramaradtak; az egyik közülük 880 körül arról írt, hogy a magyarok a Dnyeper mentén karavánban hajtják dél felé a foglyul ejtett szlávokat, hogy eladják őket Kherszonban a bizánciaknak. Zsákmányszerzés, külső adóztatás és kereskedelem nem is zárta ki egymást.
"Nyilvánvaló, hogy pl. az esetleg hiányzó vasércet nem lehet lovasrohammal megszerezni oszt a nyeregjkápára kötve hazavinni."
Meg még sok mindent - a zsákmánygyűjtés egy határon túl nem mehetett a mozgékonyság rovására, helyette inkább a hadjárat után hozták el a sarzsit - a fő cél az adóztatás kikényszerítése lett.
"Egyszerűen csak marketingszempontból kedvezőtlenebb."
Utóbb a vikingek még ránk is vertek egyet ez ügyben..)
|
|
A hozzászólás:
 |
|
ouzo
2007-11-19 11:33:55
|
66
|
Nem tudom, azért kereskedtünk is, legalábbis a bizánciak írtak ilyesmit, hogy luxuscikkeket adtak el a magyaroknak...
Szerintem nem a zsákmányszerzés lehetett a fő ok. Nyilvánvaló, hogy pl. az esetleg hiányzó vasércet nem lehet lovasrohammal megszerezni oszt a nyeregjkápára kötve hazavinni.
A honfoglaláskori Európában a háborúk nagyja szerintem védekező támadás volt.
A germánok egymást is irtották, de míg egy gerrmán hadjárat során csak egy-két várost irottak ki, a magyarok többet is meglátogattak, bár a veszteség nem volt nagyobb, a széleskörű ismertség megtette a magáét. Egyszerűen csak marketingszempontból kedvezőtlenebb. |
|
Előzmény:
|
|
- duplagondol -
2007-11-19 11:07:41
|
65
|
Nem éppen közkeletű a használata, de a történettudományban 'katonai demokráciának' nevezik ezt a formációt, ami főleg, de nem kizárólag passzolt a nomád népek leírására. Ahogy a gótokra, vikingekére, indiánokéra, etc. is; lényege éppen az, hogy a megegyezéses hatalommegosztás rendjét a közös katonai akciók megszervezésével fenntartsa, a végére viszont rendre kisül, hogy ez csak a hierarchia megnyúlásához, az egyeduralom kialakulásához vezet el.
A mükénéi, pláne a dór társadalmakra detto illik ez a fogalom, ők viszont a helyszűke miatt kevés kirabolni való népet találtak, Trójában is majdnem otthagyták a fogukat; egyeduralom eztán is kialakult az államok nagyobbik részénél, de később vagy a szolgák munkaerején alapuló, erőltetett egyenlősdit választották (Spárta) vagy rablás helyett kereskedelem útján javított az egzisztenciáján az a relatíve szűk réteg, amelyik a demosz vezetőjévé vált. Ezekben a háború közakarat tárgya volt, egy ember kevés volt ahhoz, hogy katonai ügyekben célszerűen és hatásosan döntsön. El is buktak idővel a hellén államok.
A germánok hódította kora középkori államok valahol a köztes helyzetben voltak: a vegyes barbár-római elit rendszeresen hadakozott, hogy harci sikerekkel javítson a hatalmi egyensúlyon, a zsákmányszerzés 'kényszere' viszont enyhe volt: míg ők befelé adóztattak, megsarcolásra képtelen munkaerő híján a nomádok kifelé tették ezt, megdobva némi szabadrablással a történetet.
 |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
